Klarantina [✔] {Javításra vár}

27.

Lemír

- Mégis miért fogtál le?! - kiabáltam Zajknak, aki azóta se ment el mellőlem, így semmi esélyem arra, hogy Freja után mehessek. Amikor láttam, hogy felszáll Zarafinnal, és csak Shark ment vele, én rögtön utána akartam menni, de Zajk lefogott a talajra. Semmi esélyem nem volt egy hatalmas sárkánnyal szemben, de..

- Már megbocsáss, de attól, hogy a lovasom vagy én még a Királynőt szolgálom - Zajk sziszegésére ökölbe szorultak a kezeim. - Ne feledd, hogy én a Királynőt szolgálom és védem, és ha ő azt kívánja, hogy tartsalak vissza, akkor teljesítem. 

- Meg is ölhetik!

- Nem ölik meg. Nem tudtok ti semmit se a Királynő múltjáról! Olyan dolgokat tud Grab, amiket ti soha nem! - gondolati kiabálása után rám üvöltött, amitől hátra tántorodtam. Mégis más döbbentett le. 

- Mi? Mit tud ő? - Zajk mélyeket lélegezett, de nem válaszolt. - Válaszolj! - Kiabáltam, amire elfordította a fejét, de tudtam, hogy ettől még figyeli a mozdulataim. 

- Lemír - idegesen néztem Hellikre. - Hiába kiabálsz most vele, vagy velük nem fognak válaszolni. 

- De.. - aggódva néztem rá, majd a csillagos ég felé. 

- Míg Freja nem ad nekik más parancsot nem tudunk mit tenni, csak várni - rá kiabáltam volna, hogy ő miért nem aggódik, de akkor láttam, hogy ökölbe szorult kezei remegtek. Vagyis nem csak én érzek így, hanem ők is. Bár Narama ledöbbentett, hogy rögtön Freja után akart menni, de Qvij még őt is lefogta. 

- Narama - hangomra rögtön felém kapta a tekintetét, amit eddig egyedül a csillagos égen tartott. - Miért vagy ennyire hűséges? - Erre még Hellik és Wilk is ránéztek, Marcot elküldtem, hogy őrködjön.

- Hogy miért? Ez milyen hülye kérdés akar lenni? - sziszegése ledöbbentett. - Azért vagyok hűséges, mert meg kért, hogy dolgozzak neki.

- De azért csak aranyat kapsz, tehát-

- Így van - egyszerűen a szavamba vágott.. - Aranyat kapok érte, de szerinted én nem veszem észre, hogy mi zajlik a háttérben? - Csak néztem a szürke szemeibe, majd a Kastély felé, ami szokatlanul csendes. - Valami készül, valami ami senkinek se fog jót ígérni. - Szavai után súlyos csend telepedett ránk, még Zajkék is csendesek voltak. Mindegyikük az eget kémlelte, hátha feltűnik rajta Zarafin, de ő nem jött. 

- Nahát, nahát.. - hátra kaptam a fejem, és megpillantottam Noielt. Kelling Noiel. - Hova lett a kis Hercegnő? - Ösztönösen nyúltam a kardomért. Noiel egy gyönyörű nő, amit készségesen kihasznált, de On'Cloud király mellett soha nem tett. Arany szőke szál egyenes haja tökéletesen kiemelte a fehér bőrét. Vékony, törékeny test, ami minden férfi álma. De ezek a semmibe vesztek amint a tenger kék szemeibe néztek, ami kristály tiszta, mégis tud háborgó tenger lenni. 

- Mit keres kint On'Cloud királynő? - Hellik nyugodtan szólalt meg, amire én ezekben a percekben egyáltalán nem lennék képes. Qvij és Zajk sziszegtek és morogtak, de Noiel minden lépésével közelebb értek hozzánk. 

- Ugyan, csak kisétáltam ebben a gyönyörű estében. Hiszen oly nyugtató szellő kering a levegőben, és még a csillagok is. Ezen az estén sokkal gyönyörűbbek, mint máskor - mosolygott, de tudtam az a mosoly veszélyes. Már ösztönösen akartam kirántani a kardom, de amint rám nézett ledermedtem. Nem tudtam megmozdulni. - Ne olyan sietősen Kapitány. - Kuncogott. Varázsol, ez a nő varázslatot használ.