13. Fejezet

3.1K 214 24
                                    

Péntek van. Ma péntek van. Ma van a pénteki buli. Ma van a pénteki buli, amin Valentin szerelmet vall valakinek, aki 24 óra múlva már elmondhatja magáról, hogy Valentin szerelmes belé. Őszintén gondolkozok, hogy én mit tegyek? Üljek tétlenül és nézzem, hogy kit fog felszedni? Vagy valljak neki szerelmet reménykedve a legjobbakban? Annyira izgulok ezzel a nappal kapcsolatban. Mikor kiléptem a házból Merci már várt rám. Úgy néz ki ez lesz az új nap kezdésünk - Merci a ház előtt vár, és együtt megyünk a megállóba, ahol Valentin vár minket.

-Boldog pénteket! - köszönt Merci úgy, mintha valami ünnep lenne.

-Nem karácsony van, csak egy péntek. Amikor van egy buli.

-Amin a srác aki tetszik neked szerelmet vall annak, aki tetszik neki. És az elmúlt egy hétben, sőt úgy a kezdetektől fogva úgy néz ki, hogy te tetszel neki. - mondta.

-Figyelj, nem akarok most ezzel foglalkozni. Éjjel alig tudtam aludni, mellékesen ezzel az egész bulival álmodtam és most nagyon izgulok.

-Mit álmodtál? - kérdezte.

-Egy halom értelmetlenséget. Valentin egy polip volt, te meg egy kutya. - válaszoltam, miközben azon gondolkodtam, hogy ez mit jelenthet.

-Szép... - nevetett Merci. - Na, menjünk, mert lekéssük a buszt.

Az út hátralevő részében Merci ecsetelte Valentin dalírási tudását, és azt hogy beszélgetett még vele, és állítása szerint Valentin a világ egyik legromantikusabb dolgának gondolja azt, ha valaki szerelmes verset ír a szerelmének, bár ezt én is megtudtam tegnap. Természetesen megint rá akart vezetni, hogy küldjem el a verset neki, és be kell hogy valljam, már nem tartom értelmetlennek az ötletet. De még nem akarom elküldeni neki. Mikor megérkeztünk a megállóba hirtelen megtorpantam - Valentin kivételesen nem állította be olyan tökéletesen a haját, ezért kócos volt, ami eszméletlenül jól állt neki. Természetesen Merci szóvá is tette.

-Mintha egy tornádó lenne a fodrászod. Mi történt? - kérdezte.

-Elfogyott a hajzselé. - mondta Valentin és elkezdtünk nevetni. - Még szerencse, hogy kontaktlencsém még van. De az is már fogyóban.

-Te szemüveges vagy? - csodálkoztam és hirtelen elképzeltem egy kócos, szemüveges Valentint. Ha lehet, még jobban szerelmes lettem.

-Igen. De nem szeretek szemüveget hordani, mert nem áll jól.

-Biztos vagyok benne, hogy jól áll neked, csak szerénykedsz. - válaszoltam és magam sem tudom mi ütött belém. Jó, hogy nem azt mondtam neki, hogy biztos, hogy rohadt szexi vagy benne. Valentin is észrevette, hogy mit mondtam és mintha egy picit zavarba jött volna.

-Nem. Határozottan tévedsz. - nevetett, és elkezdtem vizsgálni a tekintetemmel.

-Gyere a bulira szemüvegben. - mondta Merci, és úgy érzem, hajlok arra, hogy ismét adósa legyek azzal a bizonyos három kávéval.

-Igen! És kócosan! - csatlakoztam.

-Nem szeretnék. - tiltakozott Valentin.

-De, légyszi! Lássa mindenki a nem tökéletesen beállított hajú, szemüveges Valentint!

-De... - kezdte Valentin, és hosszú szemkontaktust tartottunk. Hogy is van az elméletem? Direkt olyan dolgokat csinál, amikből megbizonyosodik arról, hogy tetszik nekem? Akkor adok neki magam tippet.

-Szeretnélek kócosan, szemüveggel látni téged. A kedvemért gyere így! - mondtam, és láttam, hogy erre Valentin már nem tud mit mondani. Nem volt választása.

-Jó... - egyezett bele, és összepacsiztunk Mercivel. Mint mondtam, ha Valentin az identitásom feltárásán ügyködik, akkor segítek neki. Mindjárt itt a buli és mindkettőnknek biztosnak kell lennie a másikkal kapcsolatban. Kezdem úgy hinni, hogy mégsem lehetetlen a dolog. Eddig nem mertem ezen gondolkozni, nem mertem elengedni a fantáziámat, de már kezdem látni, ahogy szerelmet vall nekem este. Esetleg később csókolózunk, és esetleg még később mást is csinálunk. Na ja, azt tuti nem most. Egy csókban benne lennék, de 15 évesen nem szívesen eveznék vadabb vizekre.

Egész úton ezen gondolkoztam, miközben Valentin és Merci beszélgettek a bulival kapcsolatban, mert Merci valami szervező-irányító ember lesz, és Valentin pedig mint kiderült előadó, és az egyik saját dalát fogja előadni. Remélem, hogy nekem célozva. Mikor Mercivel végre egyedül voltunk, nem hagyta szó nélkül az akciómat.

-Szeretnéd látni kócosan, és szemüvegesen? - kérdezte Merci, mire én csak nevettem. - A KEDVEDÉRT?! - ismét nevettem. - Ádám, mi a fene ütött beléd?

-Semmi. - válaszoltam. - Probléma, hogy ki akarok deríteni pár dolgot?

-Ez nem kiderítés, ez már kő kemény flört. - mondta - Mellékesen életemben nem voltam még ilyen büszke rád.

-Kösz... - vetettem neki oda, majd egy kicsit később megszólaltam - Kezdem elhinni, hogy lehet, hogy igazad van.

-Végre! Mi juttatott el idáig?

-Úgy az elmúlt egy hónap történései.

-Még csak egy hónap telt el azóta, hogy idejött Valentin? - kérdezte kicsit csodálkozva Merci.

-Ja. Négy-öt hét. - mondtam.

-Mindegy. És mit fogsz csinálni a bulin?

-Bulizok?

-Nem úgy, te hülye! - nevetett Merci. - Elmondod neki?

-Nem tudom. Az egy dolog, hogy már én is kezdem elhinni, hogy talán tetszek neki. De az nem azt jelenti, hogy biztos. - mondtam. - Várok egy égi jelre.

-Komolyan az befolyásolja, hogy elmondod-e neki, vagy sem azt, hogy tetszik neked, hogy történik valami fura, vagy nem? - kérdezte Merci. - Akkor rád öntöm a szemetest. Az elég égi jelnek?

-Hülye. - mondtam nevetve. - Nem olyan jelre. Hanem valamire, amit Valentintől kapok. Van még egy röpke tíz órája az univerzumnak rá.

-Inkább tizenegy. - válaszolta. - A buli 7-kor kezdődik.

-Meddig tart?!

-11 körülbelül. Max 12.

-Jézusom. Akkor ez egy hosszú nap lesz.

-Reméljük jó is! - mondta Merci és kacsintott egyet.

Mindent vagy Semmit | BefejezettWhere stories live. Discover now