Mindent vagy Semmit | Befejezett

20. Fejezet

A bulinak vége, és Valentinnel éppen haza fele tartunk. Merci bent maradt, mert még el kell intéznie dolgokat a többi DÖK-össel, utána pedig átmegy egy barátnőjéhez, szóval egy üres buszon vagyok a sráccal, akivel szerelmesek vagyunk egymása. Nagyon semelyikünk sem beszél, csak nézzük egymást. Látom rajta, hogy valamin nagyon gondolkozik, de nem úgy néz ki, hogy elakarja mondani, hogy min. Annyira cuki a kék szemeivel, és a kócos szőke hajával. Bár mindig így járna, és nem állítgatná be mindenféle kenceficével. Elképesztő a vágy, hogy megcsókoljam, és biztos vagyok benne, hogy ő is így érez, de megbeszéltük. Adunk időt magunknak. Valentin felajánlotta, hogy hazakísér, és mikor a házam elé értünk, Valentin megszólalt. 

-Lenne kedved vasárnap eljönni moziba? - kérdezte. Hülye lennék nemet mondani. 

-Ó, szóval ez egy randi meghívás? - kérdeztem nevetve.

-Talán. - válaszolta és mosolyogva a szemembe nézett. El se hiszem, hogy a szeme és a mosolya hamarosan az enyém lesz. A kérdés az, mikor?

-Persze, hogy elmegyek veled. - mondtam, és megöleltem. Ismét perceken keresztül öleltük egymást, majd kénytelen voltam véget vetni a jelenetnek. - Nekem be kéne mennem...

-Jó. - mondta Valentin. - Majd megbeszéljük a részleteket. Jó éjt! - köszönt el, és megpuszilta a homlokomat. Segítség, olvadok! Csak most vettem észre, mennyivel magasabb nálam. Úgy értem, nem vagyok egy felhőkarcoló, de azért kicsi sem, de Valentin magasabb nálam. 

-Jó éjt. - mondtam és mint egy holdkóros, bementem a házba. Anyu már aludt, amin nem is lepődök meg. Lassan egy óra, és mellékesen én is hulla fáradt vagyok. Felmentem a szobámba, de egyszerűen nem tudtam elaludni. Végig Valentin volt a szemeim előtt, és az, hogy szerelmes belém. Nem értem miért ilyen nagy dolog. A szerelem mindennapos az emberek életében. De belém még sose volt szerelmes fiú, főleg nem olyan, akibe én is szerelmes vagyok. Annyira meg szeretném csókolni. Úgy vágyom rá, mintha fuldokolnék, és levegőért kapkodnék. Talán majd vasárnap. Ezt mindketten tudjuk, hogy nem fogjuk sokáig bírni egymás nélkül. 

Reggel mikor felébredtem, azt hittem, csak álmodtam az egész estét. Már épp próbáltam visszaaludni, hátha folytatódik ez a csodás álom, amikor üzenetet kaptam. Valentin írt.

Jó reggelt! <3 Találtam egy jó filmet, amit megnézhetnénk. 

Szívecskét küldött. És a moziról beszél. Szóval mégsem álmodtam. 

És mi lenne az? 

Ismered a Kszi, Simon-t? 

Láttam a plakátját. - írtam. Egy egész helyes srác játszik benne.

Röviden annyi, hogy van egy meleg srác, Simon, aki elkezd email-ezni egy másik meleg sráccal, és azon megy a sztori, hogy kitalálják-e, hogy ki kicsoda. Egyébként eszméletlenül cuki. 

Akkor legyen ez. :) 

Foglalom is a jegyeket. ;)

El se hiszem ezt az egészet. A szerelmemmel egy meleg filmet fogok megnézni. Ez tényleg olyan, mint egy álom. 

Fél óra boldogság hullám után végül lementem reggelizni, felkészülve arra, hogy Anyu mindent kifog belőlem szedni. 

-Jó reggelt Drágám! - köszönt mosolygósan. Az a mosoly csak egy álarc, és mindannyian tudjuk, hogy alatta egy buli részletekre éhes anyatigris lakozik. 

-Jó reggelt! - köszöntem én is mosolyogva, jelezve, hogy készen állok a harcra. 

-Na jó, mesélj, mi volt? - kérdezte és őszintén elszomorodtam. Annyira reménykedtem, hogy legalább valami apró háború lesz, mire kiszedi belőlem a dolgokat.

-Nos... - kezdtem és Anyu megfordult egy tál pop corn-nal a kezében. - Most komolyan? Pop corn?! Legalább adj belőle!

-Maradj csöndben, és mondd amit hallani akarok! - mondta és kényelembe helyezkedett.

-Érdekes párosítás, de jó. Szóval, az elején megdicsérte az ingem. Aztán csináltunk a fotós helynél egy képet, amin hárman vagyunk, és a terv az volt, hogy átöleljük egymást, de Valentin az utolsó pillanatban csak úgy átölelt engem, és Merci meg minket, és így elkészült a kép. Aztán jött a saját dalos produkció, és egy rólam írt dallal lépett fel, aminek Mindent vagy Semmit a címe. A dal után elküldtem neki egy verset, amit valamelyik éjjel írtam neki, és elküldtem, azzal a szöveggel, hogy legyen 10-re a szobornál és kockáztasson. Utána táncoltunk hárman, és eljött a 10 óra. És kimentem, és vártam rá, tökre remegtem, mert ugye ilyen vagyok coming out előtt, és azután megjelent. Annyira olyan volt, mint a legelső alkalommal, mert ugyan abban a ruhában volt, csak kócos volt, és szemüvegben volt, és annyira édes volt így... És mikor meglátta, hogy remegek, leült mellém, és átkarolt, hogy melegedjek, utána pedig elmondtuk egymásnak a saját sztorinkat azóta, amióta idejött, majd azt mondta, hogy szeret, és az első pillanattól fogva szeret. És annyira meg szerettem volna csókolni, de megbeszéltük, hogy hagyunk időt magunknak, és nem sietjük el a dolgot. De perceken keresztül öleltük egymást, majd mikor hazajöttünk, megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vasárnap mozizni vele, és mondtam, hogy persze, és megint percekig ölelkeztünk, majd mikor elköszöntünk megpuszilta a fejemet, és úristen!!!! - hadartam le Anyunak rekord sebességgel. 

-Tudtam, hogy kell a pop corn. - mondta és mindketten felnevettünk. - Mit néztek meg?

-A Kszi, Simon-t. Egy srácról szól, aki elkezd email-ezni egy másik sráccal, és az a sztori, hogy próbálják kitalálni ki lehet a másik. Megnéztem az ajánlóját, és tényleg nagyon cuki. Jut eszembe, elmehetek vasárnap Valentinnel moziba? - kérdeztem. 

-Ez kérdés? Tőlem ott is aludhatsz. - válaszolta Anyu. 

-Vigyázz, szavadon foglak! 

-Csak nyugodtan. Tőlem azt csináltok, amit akartok, de csóknál messzebb ne menjetek!

-Nyugi, vasárnapra max egy csókot terveztem. - mondtam, és elképzeltem milyen lenne megcsókolni Valentint... Mindenesetre, ma biztosan boldog leszek.