Mindent vagy Semmit | Befejezett

32. Fejezet

-Szia, lenne kedved átjönni hozzánk? - kérdeztem Mercitől, remélve, hogy nem szervezett be magának semmit mára. - Ott is aludhatnál.

-Persze, ez alap! - válaszolta. - Úgy se tudtam, hogy mit csináljak.

-Na, akkor jó. Mikor jössz?

-Nem tudom. 3-ig befejezitek azt amit csináltok? - kérdezte és lehetett hallani a hangján, hogy mosolyog. A hülye is tudja mire gondolt.

-Ne aggódj, nem csinálunk semmi olyat. Tekintve, hogy még Valentin házában vagyunk, és itthon van Bella, illetve az én házamban Anyu, ezért esélyünk sincs olyan dolgokat tenni, amire gondolsz.

-Kár, pedig már annyira várom, hogy beszámolj az első szexedről.

-Én is, hogy te számolj be a tiédről.

-Jó, inkább megyek. Háromkor látjuk egymást. - mondta és letette. Alapesetben azt mondanám, hogy bunkó paraszt, mert nem köszönt el, hanem csak simán kinyomott, de ő Merci. Egyszerűen csak kinyomjuk a telefont. A köszönés luxus.

-Na, mit mondott? - kérdezte Valentin aki mellettem feküdt.

-Azt, hogy természetesen jön, és 3-ra.

-Most van kettő óra.

-Akkor szerintem sietnünk kéne. - mondtam, miközben magamhoz húztam, és megcsókoltam őt. Nem, még mindig nem érzem úgy, hogy sokat csókolózunk. Valentin mellett soha nem fogom ezt érezni.

-Mi annyira klisé pár vagyunk. - szólalt meg Valentin, mire felnevettem.

-Nem is!

-De. Komolyan. Én az új gyerek megérkezek, aki a te szemedben egy isten, majd összebarátkozok veled, mert tetszel nekem. Utána kiderült, hogy szerelmesek vagyunk egymásba, ráadásul egy bulin, majd az első randink után egy filmnézésekor csókoltuk meg egymást, és azóta meg folyamatosan az a tipikus nyálas pár vagyunk.

-Írjuk le a történetünket egy könyvbe! - dobtam fel nevetve ezt a borzalmas ötletet.

-Az kéne még csak.

-De most miért? Annyi szerelmes könyv van a világon, miért ne legyünk mi az egyik? - kérdeztem mire Valentin csak megcsókolt. Azt hiszem el akart hallgattatni.

-Mit tervezel egyébként csinálni este? - kérdezte.

-Nos, meg van a Just Dance nagyjából összes része, szóval el tudjuk magunkat foglalni.

-Ú, látni akarom ahogy eltáncoljátok a Side to Side-ot! - lelkesült fel.

-Te nagyon rá vagy indulva a párosunkra. Melyikünket akarod ennyire stírölni, miközben egy ribis táncot lejtünk, a pasidat, vagy Mercit?

-Természetesen Mercit. Te nem vagy az esetem.

-Na, tudtam, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. - mondtam és nevetve felültem. Ez Valentinnek nem tetszett, ezért megpróbált visszahúzni, de sikerült kiszabadulnom a fogásából. A lehető leggyorsabban kiszaladtam a szobájából, és próbáltam valami búvóhelyet keresni, hogy keressen egy kicsit, de ez sajnos nem sikerült. Mikor megálltam körbenézni, ő fel is hozta a lemaradását, mögém került és ismét felkapott.

-Neeeee! - kiáltottam és halottnak tettettem magam.

-Hmm... Ez halott. Akkor szerintem le is dobhatjuk. - elmélkedett Valentin, mire én egyből abbahagytam, és belekapaszkodtam a nyakába.

-Hülye. - mondtam és kinyújtottam rá a nyelvemet.

-Rakd el a helyére a nyelved, vagy én teszem. - mondta, és megcsókolt.