• 17. rész •

349 27 22
                                    

Chanyeol szemszöge: (+18!!!)

A tervem minden bizonnyal sikeresnek látszott, ugyanis pontosan azt a hatást sikerült elérnem Baekhyun-nál, mint amit szerettem volna.

Miután hosszú belső vívódás után engedtem eddig saját magam elől is elrejtett érzelmeimnek, és többé kevésbé bevallottam magamnak, hogy igen is belezúgtam egy férfiba, egy csapattársamba, név szerint Byun Baekhyun-ba.
Miatta lettem egyik napról a másikra hirtelen biszex, vagy nem is tudom, hogy hívják ezt pontosan.

Amint ezt megállapítottam magamban, és többé kevésbé elfogadtam a fantáziám elég mocskos dolgokon kezdett el járni, és határozottan elvesztettem az önkontrolomat, akár hányszor ránéztem Baek formás hátsójára, nemesebbik felem sokkalta nagyobbra nőtt a megszokottnál, és úgy ágaskodott az ég felé, hogy csodálom a többieket, hogy nem szúrták ki még eddig egy alkalommal sem.

Ez ma a váróban is pontosan így történt, de most kivételesen nem a fenekével, hanem a belső combomat simogató, és néha néha rossz útra tévedő kezével érte el.

Ennek a pár a közelmúltban történt eseménynek köszönhetően határoztam el magam, hogy amint visszatérünk a szállodába, igyekszem hamarabb felérni a szobánkba mint ő, hogy előkészíthessem neki az én kis meglepetésemet, valamit nagyon nagyon bíztam benne, hogy Suho-nak még pár napja a repülőn igaza volt, és tényleg tetszem Baekhyun-nak.

Hála a jó istennek az én kis kincsem kicsit elmélyült a gondolataiban visszafelé úton, és így nem volt nehéz kiviteleznem a fantasztikusan előre eltervezett ötletemet miszerint anyaszült meztelenül az ágyon ülve várom jöttét.

Amikor belépett az ajtón, nem nézett felém ellőszőr, és szerencsére még becsukta maga után az ajtót. Viszont amikor megpillantott, ajkai elnyíltak és tátott szájjal, hatalmasra nyitott kiskutya szemekkel nézett engem, azaz inkább ékességemet.

- Na tetszik a látvány? - Kérdeztem tőle lágy flörtös hangon, miután már ráuntam arra, hogy tátott szájjal csak bámul engem.

- M-még n-n-nem ö-öltöztél á-át? - Igyekezett megkerülni a kérdésemet, de én nem tágítottam a témától.

- Netán zavarna, ha így aludnék? - Néztem mélyen a szemébe, de ő nem bírta sokáig tartani a szemkontaktust, és ismét áttért férfiasságom tanulmányozására.

- Tetszik Igaz? - Mosolyogtam rá kissé féloldalasan, de szerintem értette a célzást, mert zavarában annyira elpirult, hogy a legérettebb cseresznye megirigyelte volna arca színét.

- Mit s-szeretnél tőlem? - Ahogy kérdését feltette, hangja megremegett, elvékonyodott, a végét pedig már csak tátogva mondta, mire én csak következtetni mertem, hogy tényleg azt hallottam-e, amit valójában mondott.

- Téged akarlak, olyan közel tudni magamhoz, amennyire csak lehet! - Amint ezt kimondtam, mintha a jég megtört volna, és felfogta, hogy mindez nem csak egy álom, hanem a teljes valóság, szemei felcsillantak, és huncutul rám mosolygott.

- A levegő se férjen kettőnk közé? - Vigyorgott továbbra is, mire én is már őszintén, és boldogan elmosolyodtam.

- Pontosan. - Válaszoltam neki, és felálltam, hogy segítsek neki levetkőzni.

Gyorsan megszabadítottam az összes felesleges, és számunkra akadályt képező ruhadarabjától, amit ő engedelmesen, és szerelmes szavakat suttovga tűrt.

Egy röpke fél percnek sem kellett eltelnie ahhoz, hogy ő is ádámkosztümben feszítsen velem szemben, és ha ez lehetséges abban a pillanatban még jobban megkívántam mint eddig valaha.
A teste egyszerűen tökéletes volt. A bőre színe világos, már már kicsit hamvasan fehéres, míg haja ennek pont az ellenkezője, erőteljes fekete, az a fajta, amin ha megcsillan a fény olyan, mintha enyhén sötétkékes lenne.

ℕé𝕝𝕜ü𝕝𝕖𝕕 [𝕊𝕦𝕝𝕒𝕪] Where stories live. Discover now