Miért pont te?!

Új színdarab

Az előadó terembe belépve Timi nénit már bent találtuk. Zsófival leültünk a színpadhoz legközelebb lévő székekre.
-Hogy tetszik lenni? -érdeklődött Zsófi.
-Jól kedveském, egyszerűen nagyszerűen -pattogott izgatottan.
-Itt valami készül -suttogtam Zsófi fülébe.
-Igen szerintem is, még soha nem volt ilyen izgatott -suttogta vissza. Lassan a többiek is beszállingóztak és elkezdődött az óra.
-Úgy döntöttem újítok -mosolygott ránk. Érdeklődve néztünk rá. -Eddig az évvégi előadás mindig Shakespeare volt, de idén ez máshogy lesz. Idén musicalbe előadjuk a High School Musical első részét -jelentette be széles mosolyal.
-Hogy mi? -kerekedett ki a szemem döbbenten. Körülöttem az osztály izgatottan kezdett el beszélgetni. Az egész órán erről beszélgettünk és még én is izgalomba jöttem, holott tudtam, hogy soha nem kapnám meg Gabriela szerepét. Nem voltam én olyan jó....

°°°

Suli után ahogy megbeszéltük a Mekibe mentünk. Engem és Zsófit Bence vitt el a kocsijával.
-Csendes vagy -nézett rám Bence a visszapillantó tükörbe.
-Csak agyalok -vontam meg a vállam.
-A darabon mi? Úgyis megkapod Gabriela szerepét -jelentette ki Zsófi.
-Soha se kaptam meg a főszerepet -emlékeztettem.
-De most meg fogod -fordult hátra az ülésen és rámkacsintott.
-Ha te mondod -tartottam fel a kezem és kinéztem az ablakon.
Bence lement a pláza alatti parkolóba majd liftel felmentünk a második emeletre. Már mindenki ott volt mire mi a Mekihez értünk. Szerencsére foglaltak nekünk helyet. Becsusszantam a sarokba, Zsófi pedig beült mellém. A téma az új színdarab volt.
-Emma te melyik szerepet pályázod meg? -nézett rám Reni kíváncsian.
-Nem tudom talán Taylor vagy Kelsi -válaszoltam egy szalvétával játszadozva.
-Ne csináld már. Meg kell próbálnod Gabrielát -horkantott fel Gergő.
-Az Stella szerepe -válaszoltam.
-Emma ne csináld már -fortyant fel az említett. -Csak egy szerep, nem leszel az ellenségem ha esetleg te kapod a szerepet -mosolygott rám kedvesen.
-De én nem barna vagyok -mutattam a vörös hajamra.
-Paróka vagy befested -vonta meg a vállát.
-Nem szólok többé hozzád ha nem próbálod meg -könyökölt oldalba Zsófi.
-Zsófinak igaza van, én se fogok veled beszélni -csatlakozott Bence.
-Bizony Emma. Megpróbálod különben kitagadunk -kacsintott rám Máté. Kínosan feszengve néztem végig az arcokon. Ők voltak a második családom és semmi pénzért nem akartam velük rosszba lenni.
-Rendben egy próbát megér -adtam be a derekam.
-Háromszoros hurrá Emmának -kiáltotta Máté és elkezdett hangosan tapsolni. Vörös fejjel temettem a fejem Zsófi vállába. A tapshoz egyre többen csatlakoztak, mígnem már az egész Meki tapsolt.
-Most már abbahagyhatod -ingattam a fejem zavartan.
-Emma tudom, hogy képes vagy rá -nézett a szemembe Stella.
-Köszi -mosolyogtam vissza rá.
-Na és te Zsófi? -fordult felé Reni.
-Sharpey-en gondolkodtam -vallotta be az ajkát harapdálva.
-Tuti a tiéd a szerep, eddig senki se akart az lenni -nevette el magát Stella.
-Pont ezért választottam őt -vigyorodott el Zsófi.
-Akkor lehet ellenségek leszünk és ugyanazért a fiúért fogunk epekedni -gondolkodtam hangosan.
-Vagyis értem -vigyorgott Máté vadul. -Alig várom, hogy versengjetek értem -kacsintott ránk.
-Érted már így is versengenek -forgatta meg a szemét Reni.
-Na igen. Köztudott, hogy nyerő pasi vagyok -húzta ki magát büszkén. Ekkor hozzánk lépett az egyik dolgozó és megkérdezte, hogy mit szeretnénk. Mindenki leadta a rendelését aztán tovább folytattuk a beszélgetést. Végig néztem az osztályon és akaratlanul is elmosolyodtam. Az osztályból amúgy nem volt itt mindenki, de akik itt voltak azok fontosak voltak nekem. Nem olyan fontosak mint Zsófi és Bence, de fontosak. Részesei voltak az életemnek és nem akartam őket elveszíteni egy szerep miatt.
-Min agyalsz? -kérdezte Zsófi halkan.
-Csak azon, hogy nem akarom, hogy egy szerep miatt rosszba legyünk egymással -sóhajtottam fel.
-Nem fogunk. Mi jóban rosszban összetartunk. Nem emlékszel? -mosolygott rám megnyugtatóan.
-De igen -mosolyogtam vissza rá.
-Na gyere ide -ölelt meg majd egy cuppanós puszit adott az arcomra. -Te vagy a legjobb ember akit ismerek -suttogta mire elmosolyodtam.
-Nem te vagy a legjobb -válaszoltam.

°°°

Négy óra körül értem haza. Tomi már otthon volt, anyának pedig most járt le a műszakja.
-Szia Tomi -köszöntem miközbe lerugtam a cipőmet.
-Szia Emma. Milyen napod volt? -mosolygott rám.
-Egész jó. A High School Musical első részét fogjuk előadni színdarabba -ujságoltam.
-Biztos nagy siker lesz -bólintott. -Melyik szerepet akarod? -kérdezte.
-Azt hiszem megpróbálkozok Gabirelával -haraptam az ajkamba.
-Tiéd a szerep -jelentette ki mire elnevettem magam.
-Bárcsak ilyen könnyen menne -sóhajtottam fel majd a szobám felé vettem az irányt. Ginát az ágyamon találtam. Megsimogattam majd ledobtam mellé a táskám.
-Hogy telt a napod életem? -kérdeztem miközbe becsuktam az ajtóm, hogy átöltözzek. A tegnapi melegítőmet vettem fel majd laza kontyba fogtam a hajam.
-Akkor jól hallottam, hogy megjöttél -hallottam Zoli hangját mire az ajtó felé néztem.
-Aha -bólintottam egyik lábamról a másikra állva.
-Vártam, hogy begyere -nézett a szemembe. Zavartan kaptam el róla a tekintetem és elvörösödtem.
-Kissé furcsa lett volna, hogy egyenesen hozzád megyek -motyogtam.
-Milyen volt a Meki? -lépett oda hozzám.
-Jó -suttogtam. Zoli megállt előttem majd végighúzta a kezét a karomon aztán a keze a derekamra siklott és közelebb vont magához.
-Meg akarlak csókolni -suttogta pár centire az ajkamtól. Az arcom pipacspiros színt öltött és lesütöttem a szemem. A lélegzete súrolta az arcom miközbe felém hajolt majd megpuszilta az arcom aztán az ajka az ajkamra siklott. Mintha ezernyi apró boldogság bomba robbant volna bennem. Zoli ajkának cigi és mentolos rágó íze volt. Két keze közé fogta az arcom és egyre mohóbban csókolt. Az ajkam elnyílt a csókja alatt és úgy nyújtózkodtam felé mint a napraforgó a nap felé. Levegő után kaptam, mire az orromat betöltötte az illata. A kezem magától kissé bátortalanul indult felfedező útra. Becsúsztattam a pulcsija alá és az ujjaimat végighúztam a gerince vonalán. Zoli torkából állatias hang tört fel miközbe megremegett.
-Sziasztok fiatalok -kiáltotta ekkor anya. Abban a pillanatban elhátráltam Zolitól és kisiettem anyához.
-Szia anya -pusziltam meg. -Képzeld Timi néni újított -kezdtem bele.
-Az év végi előadással kapcsolatba? -érdeklődött miközbe kibújt a cipőjéből.
-Aha. A High School Musical első részét visszük a színpadra -vigyorogtam vadul.
-Hát ez nagyszerű. Meg kell igérned, hogy megpróbálod Gabrielát -jött izgalomba.
-Megfogom, de ne éld bele magad -figyelmeztettem.
-Lehetne kicsit több önbizalmad is -szólalt meg Zoli.
-Ez nem önbizalom kérdése -ráztam meg a fejem.
-Emma ez szinte ugyanaz mint a foci. Ha elhiszed magadról, hogy jó vagy akkor mások is jónak fognak látni -vonta meg a vállát. -Illene hozzád Gabriela szerepe -mosolyodott el.
-Nem tűnsz olyannak aki látta a High School Musicalt -jegyeztem meg.
-El sem tudod képzelni, hogy egy fiú mire nem képes, hogy tetszen a kiszemelt lánynak -vigyorodott el. Meglepve tapasztaltam, hogy a féltékenység belém mar. Én akartam lenni az a lány aki miatt Zoli megnéz egy lányos filmet. Ne már Emma, ne legyél ilyen idióta -förmedtem saját magamra. Zoli engem fürkészett és mintha kissé elégedett lett volna, mint aki tudja, hogy mire gondolok. Közömbös arcot öltöttem magamra és a konyhába mentem, hogy igyak egy pohár narancslevet. Töltöttem egy pohárba, megittam aztán a szobámba vonultam. Letelepedtem az ágyra és hozzá láttam a holnapi tanulni valóhoz. Nem nagy kedvel, de hát a lecke nem készül el saját magától.