Miért pont te?!

Szenteste

3 éve hagyomány nálunk, hogy együtt tartjuk a Szentestét Zsófiékkal. Tavaly mi voltunk náluk anyuval, így idén ők jönnek hozzánk. Miközbe a bejglit vágtam fel, elgondolkodtam ezen. Tavaly ilyenkor még csak ketten voltunk anyuval, csak ő és én. Ám a családunk azóta kibővült két férfival. Letettem a kést majd az asztalra támaszkodva elfigyeltem anyuékat akik a tűzhelynél álltak. Tökéletesen megértették és kiegészítették egymást. Figyeltem ahogy Tomi csipkelődik anyuval, mert szerinte túl sós lett a leves, mire anya csak kacagott és beleboxolt a vállába.
-Gyere csak Emma, kóstold meg -hívott Tomi, de én csak néztem rájuk mosolyogva. -Mit mosolyogsz te? -nézett rám kérdőn.
-Semmit csak...jó titeket együtt látni és szeretlek titeket -vontam meg a vállam mosolyogva. Tomi csodálkozva pislogott (na igen neki eddig még nem mondtam, hogy szeretem), anyu pedig könnyekbe tört ki.
-Na gyere ide -tárta felém a kezét mire odasiettem és hozzábújtam.
-Szeretlek anyu -motyogtam miközbe Tomi is átölelt minket
-Én is kincsem -suttogta megpuszilva a homlokom. -Gyere Zoli te is -hívta hirtelen anya.
-Köszi, de kihagyom -rázta meg a fejét.
-Ne már családi ölelés -fordultam felé és hívogatóan kitártam felé a karom.
-Utálom a nagy családi ölelésket. Nem lehetne, hogy csak Ginát ölelem meg? -kapta fel a cicámat, aki erre turbó üzemmódba kezdett el dorombolni.
-Értem én, megcsalsz -húztam fel az orrom sértetten és visszatértem a bejglihez.
-Mármint Gina? -érdeklődött mögém lépve.
-Ki más? -vontam meg a vállam. -Mindig kimaradsz a buliból -biggyesztettem le a szám és felé fordultam. Válaszul körémfonta a karjait és a hajamba fúrta a fejét. A kezemmel jeleztem anyáéknak, hogy jöjjenek és a következő pillanatba két oldalról átöleltek minket. Zoli egy helybe állt, keze szorosabban tapadt a derekamra és még jobban a hajamba rejtette a fejét. Válaszul én is szorosabban öleltem. Mióta a nagyija meghalt, sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. A támasza voltam és szorosan öleltem amikor maga alatt volt. A vállán pihentettem a fejem majd amikor anyuék elhúzódtak én is hátrébb léptem.
-Azt...azt hiszem, hogy ez most kicsit egy nagyon picit jólesett -mondta Zoli a padlót bámulva aztán sarkon perdült és kisietett a konyhából.
-Utána megyek -szólaltam meg és Zoli szobája felé vettem az irányt. Bekopogtam majd résnyire nyitottam és bedugtam a fejem. Az ágyán elnyúlva feküdt és a plafont bámulta. -Minden rendben? -kérdeztem leülve mellé.
-Fogjuk rá -válaszolta. -Jön ma a palid? -kérdezte.
-Nem, holnap jön velünk Adácsra -válaszoltam.
-Micsoda? -ült fel egyenes háttal.
-Be akarom mamának mutatni -haraptam az ajkamba.
-Értem -bólintott komoran. -Azt hittem legalább egy hely lesz ami csak a miénk -suttogta.
-Már van. Az adrenalin park nem emlékszel? Oda csak veled mentem el senki mással -érintettem meg a karját.
-Ja és egész végig féltél -horkantott fel mire lesütöttem a szemem.
-Visszamegyek segíteni anyuéknak -álltam fel.
-Hozol be nekem bejglit? Még nem fejeztem be a filmet -nézett rám.
-Hozok, de csak kettőt. Egy diósat és egy mákosat -válaszoltam.
-Utálom a mákosat -fintorgott.
-Akkor kapsz kettő diósat -nevettem el magam majd kiléptem a szobájából és behúztam az ajtót magam után.

°°°

Sokat agyaltam azon, hogy milyen ajándékot vegyek a többieknek. Végül sikerült mindenkinek a megfelelő ajándékot kitalálnom. Bezárkóztam a szobámba, majd letelepedtem a földre és neki álltam csomagolni. Először anyu ajándékát csomagoltam be ami egy róla és Tomiról készült fénykép volt, bekereteztetve, plusz megvettem neki a kedvenc parfümjét ami már fogyóba volt neki. Tominak vettem egy új laptop táskát. Zsófi egy pólót fog kapni tőlem amin az egyik közös fotónk van, valamint egy titkos naplót. Ákos szintén egy pólót amin ő meg én vagyunk és kap hozzá egy új füllhallgatót. Zoli pedig, nos ő kap tőlem egy dezedort és azt a karórát amit még a múltkor nézett ki magának. Dénes pedig....hát vele aztán tényleg bajba voltam. Az ember mit szokott venni a pasijának? Végül egy cuki plüssmacit vettem meg két színházjegyet a Vámpírok báljára. Mindet szépen becsomagoltam aztán kivittem a fa alá.
-Héé mit kapok? -léptem Zoli mögé mire ugrott egyet és felém perdült.
-Semmit? -kérdezte vissza.
-Barom -könyököltem oldalba és szépen a fa alá helyeztem az ajándékokat.
-Te mit vettél Ákosnak? -kérdezte.
-Nem mondom meg, mert elmondod neki -ráztam meg a fejem.
-És én mit kapok? -kérdezte ártatlanul.
-Semmit? -kérdeztem vissza mire elmosolyodott. -Na megyek átöltözök -indultam meg a szobám felé. Zsófival még tegnap megbeszéltük, hogy összeöltözünk. Belebújtam a piros egyberuhámba, majd begöndörítettem a hajam és kisminkeltem magam. Csináltam magamról egy tükörfotót amit aztán kitettem a napomba. Dénes szinte azonnal reagált.

Dénes Molnár: Te direkt kínzol engem? 😍😍😍😍

Emma Magyar: Nem állt szándékomba 😊😊😊

Dénes Molnár: Nagyon csini vagy! ❤️❤️❤️

Emma Magyar: Köszi!! 😇❤️

Dénes Molnár: Bárcsak már holnap lenne. Nagyon várom, hogy megismerjem a nagyidat....bár egy kicsit ideges vagyok....

Emma Magyar: Ne legyél ideges! Imádni fog, téged mindenki imád!!!

Dénes Molnár: Túlzol 😅❤️

Emma Magyar: Én olyat nem szoktam 😇😇😇

Dénes Molnár: Na jó most már hagyd abba, ne legyél ilyen imádnivaló 🤗🤗

Felnevettem majd kinéztem az ablakon és láttam, hogy Zsófiék kocsija megáll a házunk előtt.

Emma Magyar: Mennem kell, megjöttek Zsófiék. Szia, puszi szeretlek 😘😘

Dénes Magyar: Én is szeretlek. Szia picim 😘😘❤️❤️

Kikapcsoltam a netet majd letettem a telóm és kisiettem a szobámból.
-Megjöttek -kiáltottam amikor elhaladtam Zoli szobája előtt. Anyu engedte be őket.
-Sziasztok -köszöntem miközbe megpusziltam Zsófi szüleit aztán a barátnőm nyakába ugrottam. Rajta is piros egyberuha volt. -De csini vagy -vigyorogtam rá mire megforgatta a szemét.
-Te se panaszkodhatsz -mosolygott rám.
-Szeva Emma. Mit kapok? -ölelte át a vállam Ákos.
-Meglepetés -mosolyogtam fel rá.
-Imádom a meglepetéseket -vigyorodott el.
-Gyertek -hívott minket anyu mire mind letelepedtünk az ebédlőasztalhoz. Én Zsófi és Zoli közé ültem. Csomót beszélgettünk az érettségiről, a tovább tanulásról és minden másról. Miután megvacsoráztunk a nappaliba vonultunk és kiosztottuk az ajándékokat. Mindenki odaadta mindenkinek az ajándékát, aztán következett az ajándékbontogatás. Először anyuék ajándékát bontottam ki és hangosan kezdtem el visítozni amikor megláttam az e-könyvet hozzá való tokkal.
-Ez Isteni nagyon köszönöm -öleltem meg őket.
-Mi is köszönjük -nevette el magát anyu. Ezután Zsófi ajándékát bontottam ki, tőle a Nyírd ki csajosant kaptam hozzá pedig csillogó tollakat.
-Gyáá imádlak -borultam a nyakába vigyorogva.
-Hát még én téged -szorított magához. Mosolyogva húzódtam el tőle és Ákos ajándéka után nyúltam aki szélesen vigyorgott miközbe már a tőlem kapott pólóba feszített. Kíváncsian téptem fel a csomagolást majd hangosan visítva elhajítottam magamtól, Ákos pedig elkezdett röhögni.
-Ez undorító -visítottam égővörös fejjel. Ákos három csomag óvszert adott nekem.
-Na, de Ákos -kapott levegő után az anyukája és anyum is krétafehér lett.
-Akkora egy idióta vagy -vágta tarkón Zoli dühösen. Még sose láttam ennyire dühösnek. Amikor észrevette, hogy figyelem lesütötte a szemét.
-Nyugi haver, csak vicc volt. Ez az igazi ajándéka, az óvszert kérem vissza -mondta Ákos és felém nyújtott egy csomagot. Gyanakodva bontottam ki majd elnevettem magam. Unikornisos telefontok.
-Imádlak -pusziltam meg.
-Bocs az előbbiért -veregette meg a karom.
-El van felejtve -legyintettem majd az utolsó ajándékra néztem. Arra amit Zolitól kaptam. Rápillantottam és ő visszanézett rám. Lassan bontottam ki míg ki nem tapintottam egy sötétkék bársony dobozt. Hevesen dobogó szívvel nyitottam fel és a lélegzetem elakadt. Egy nyaklánc volt benne szív alakú medállal amit apró rózsaszín strasszok díszítettek. Észre se vettem, hogy sírok csak akkor amikor a kezemre csöppent.
-Biztos...biztos, hogy megérdemlem én ezt? -csuklott el a hangom és a szememet törölgetve Zolira néztem. -Annyira köszönöm -vettem magam a nyakába és a zokogás kiszakadt belőlem.
-Ennél sokkal többet érdemelsz -suttogta a fülembe és körémfonta a karjait.
-Én meg csak egy órát vettem neked -motyogtam.
-Meg egy dezedort -tette hozzá mire elnevettem magam és elhúzódtam tőle.

°°°

A szobámba voltam Zsófival és sütit eszegetve beszélgettünk. Fél percenkét érintettem meg a nyakamba lógó medált.
-Nagyon tetszik ugye? -mosolygott rám Zsófi.
-Igen -bólintottam zavartan és az ölembe ejtettem a kezem.
-Talán nem szeretné, hogy elmondjam, de már hetekkel ezelőtt megvette és engem kért meg, hogy kisérjem el. Azt mondta, hogy fontos a véleményem, de semmi hasznomat nem vette, mert amint beléptünk ő meglátta ezt a medált és kijelentette, hogy ez a tökéletes -pillantott rám.
-Hetekkel ezelőtt? -haraptam az ajkamba.
-Aham. Figyelj nem akarok kavarni, de szerintem még mindig fontos vagy neki -túrt a hajába.
-Szüksége van rám és én mellette vagyok, de ennél nem több -jelentettem ki.
-Ennek örülök -simította meg a karom.
-Amúgy a batyád egy idióta -váltottam témát.
-Igen tudom -horkantott fel aztán mindkettőnkből kirobbant a nevetés.