Miért pont te?!

Öntelt seggfej...

A kezemet tördelve járkálok fel alá a teraszon. Mint minden évbe a nyár utolsó hetét a nyaralónkba töltjük ami a Duna parton van. De ez most más. Ma ide jön anya pasija és annak a fia. Eltöltünk együtt egy hetet aztán összeköltözünk. Tomival (így hívják anya pasiját) már találkoztam viszont a fia Zoli az mindig kihúzta magát a találkák alól. Ám most ő is jön és én már nagyon kíváncsi vagyok rá. Vajon jól ki fogunk jönni egymással?

°°°

-Itt vannak -hallottam anya izgatott hangját mire felpattantam a nyugágyról és visszamentem a házba majd kimentem a bejárati ajtón. Anya és Tomi egy csókkal köszöntötték egymást.

-Szia Tomi -mosolyogtam rá majd megpusziltuk egymást.

-Szia Emma. Nagyon csini vagy -dicsért meg mire zavartan elmosolyodtam.

-Szóval ő Emma? -kérdezte ekkor egy bársonyos, de hideg hang. A tekintetem ráugrott a kocsinak támaszkodó srácra. A haja barna volt, a szeme szintén, az arcvonásai élesek. Fekete trikót viselt és egy rövid farmernadrágot. Valamint a jobb karján volt egy farkast ábrázoló tetoválás. A pillantásom visszatért az arcára és láttam, hogy ő is engem méreget. Pontosabban a dekoltázsomat vizslatja.

-Khm...szia én Emma vagyok -nyújtottam felé a kezem mire az arcomra nézett aztán a kezemre majd a tekintete Tomira villant.

-Nagyon örülök Emma -lépett oda hozzám aztán hirtelen megragadta a karom és magához rántva megcsókolt. A döbbenettől lefagytam és a szemem óriásira tágult. Zoli ajka durván tapadt az enyémre, semmi érzelem nem volt benne. Egy örökkévalóságnak tűnt mire elhúzódott tőlem. -Jól jegyezd meg kislány. Soha, soha a büdös életbe nem leszel a hugom. Megértetted? -suttogta a fülembe aztán félretolt és bement a házba. Tág szemekkel kaptam a kezem a szám elé majd anyáékra néztem. Anyu csodálkozva állt, míg Tomi gondterhelten dörzsölte az arcát.

-Ne haragudj rá. Csak nehezen tudja elfogadni ezt a helyzetet és ezzel bűntet engem -nézett rám. Nagyokat pislogtam és még mindig nem tudtam felfogni az előbb történteket. Engem most tényleg megcsókoltak? Ráadásul a mostohatesóm???

-Jól vagy kincsem? -tette a kezét anya a vállamra. Bólintottam és megnedvesítettem az ajkam. Remek még vérzik is -állapítottam meg magamba.

-Megcsókolt -néztem anyára.

-Bár ne így kellett volna megtapasztalnod először -sóhajtott fel és megölelt.

-Megcsókoltak életembe először -ismételtem bambán.

-Azért ne kezdj hamis reményeket táplálni -figyelmeztetett.

-Ennél azért jobban ismerhetnél. Soha nem zúgnék bele a...a mostohatesómba -motyogtam.

-Persze, hogy tudom, de azért nem árt óvatosnak lenni -simította meg a hajam majd megpuszilta a homlokom.

-Tudod, hogy én az vagyok -mosolyodtam el halványan mire az ajkamon megfeszült a bőr. -Ez a pasi elég vadul csókol -nyúltam az ajkamhoz.

-Figyelj Emma ha bármikor újra próbálkozna csak szólj nekem -mondta Tomi.

-Persze fogok -bólintottam. -Segítsek valamibe? -érdeklődtem.

-Ugyan megoldom -legyintett.

-Akkor felmegyek a szobámba -mondtam és a ház felé indultam. Bementem a házba majd felsiettem a lépcsőn és a szobám felé indultam. Ám amint beléptem rögtön megtorpantam. Zoli épp az erkélyen állt és egy cigit szívott.

-Kell valami? -vakkantotta, de hátra se nézett.

-Ez az én szobám -szólaltam meg mire hátranézett a válla felett.