Elveszve

3.fejezet

Újra elraboltak??

-Állj-üvöltöttem aminek hatására mindenki rám nézett és szerintem ha nem teszem eltapossák azt a szegény lányt.-Hagyjátok abba!
-Te mondod drágám?! mit akarsz velem csinálni lebilincselve? - kérdezte és az igazat megvalva én sem tudom mit gondoltam és ez utál kékséget láttam csak 10-15 percig aztán a hideg padlót majd fekete ségek....És...

Mr. Milton szemszögéből

Amikor a lány kiáltott egyett az idő szinte megállt. Kis fáziskéséssel közelebb lép a szörny az említett lányhoz majd mond neki valamit de én csak a lányt néztem... És a lány hirtelen felállt meghajlítva a láncokat majd a szeme kéken izzott és a haja rózsaszín lett és már nem a földön volt... Lebegett és csak két egyszerű és látszólag tök természetes kézmozdulattal megölte a kentaúrt. Majd eszméletlenül a földre zuhant.
-Lily vigyük őt "haza".
-Rendben. - Majd már szaladt is az eszméletlen lányhoz.Pár perc múlva már a kocsiban is voltunk. A lány a hátsó ülésen volt, Lily az anyós ülésén foglalt helyet, én pedig vezettem. 20 perc kellett míg visszaértünk az iskolához... És utánna ketten bevittük a lányt az emeleten lévő orvosiba ahol pár óra után felébredt...

Melissa szemszögéből

Amikor felkeltem már megint nem tudtam, hogy hol vagyok és, hogy mennyi az idő.. Végül úgy döntöttem kinyitom a szemem... - csak ne legyen előttem vagy a közelemben az a szörny.. És... nem volt ott ehelyett egy ismeretlen ember volt előttem...
-H.. Hol vagyok??
-Felébredt-kiabálta miközben csodálkozva nézett rám.. Gondoltam azért mert már ültem az ágy szélén.
-Te ki vagy? És már megint ki rabolt el??
-Senki nem rabolt el drágám csak elájultál és ide hoztak ahol biztonságosabb. Én pedig az orvosa vagyok az intézménynek.
-Intézmények?? Mi?? Ezt meg, hogy érti? -néztem rá zavarodottan.
-Hát úgy, hogy ez egy.. - de mire befejezette volna a mondatát az ajtó hagosan kivágódott és két már nem annyira ismeretlen ember lépett be rajta elől a férfi mögötte a lány aki amint meglátott nekem rohant és megölelt.
-Köszönöm-mondta és a hangján hallatszott, hogy majdnem sírt már.
-Szívesen-öleltem vissza-Bár mit is köszönsz?
-Hát hogy megmentettél!? Nem emlékszel?
-De arra igen, hogy leállítotom a szörnyet de utánna csak kékség majd feketeség.. Miért mit csináltam? - kérdeztem kétségbe esetén.
-Nyugi, nyugi-mondta nyugtatgatva.-Meghajlítottad a láncaid majd megölted a szörnyet két egyszerű mozdulattal. Nagyon király voltál. Deee mi is vagy? -kérdezte érdeklődve.
-H hát ember. Legalábbis eddig azt hittem.
-Történt veled már máskor is ilyen? - lépett mellénk az eddig csendes figyelő férfi.
-Nem, de amúgy kik vagytok és pontosan hol vagyok?
-Ő itt Mr. Milton a dirink-mutatott a férfire- én pedig Lily vagyok. Ja és vérfarkas. - tette hozzá miközben a kezét kedvesen felém nyújtotta.- És te?
- Melissa vagyok és nem értem, hogy tudtad ezt elfelejteni. - nevettünk miközben kezetfogtunk.
-Nos Melissa hol vannak a szüleid?-erre a kérdésre megszeppentem és... Elkezdtem sírni..
-M.. me.. meg.. haltak m.. mikor 5 éves voltam.... - szipogtam
- Sajnálom-ölelt meg Lily.
-Nem emlékszem sok mindenre belőlük de álmodok velük..
-Sajnálom, hogy megkérdezem de muszáj ha itt szeretnél maradni a sulinkban.
-Ó tehát ez egy iskola... Értem. De akkor mi lesz az elöző sulimmal?
-Semmi baj azt mi majd megoldjuk.
-Jó és visszatérve az előző kérdésére... Talán.
-Hogy érted azt, hogy talán? - nézett rám kérdőn.
-Hát pontosan nem tudom mi is történt.
-Miért mi volt? - türelmetlenkedett az igazgató.
- Hát az egyik reggel amikor éppen a szüleimmel álmodtam de az amit akkor álmodtam az nem szomorú volt hanem ijesztő. Felriadtam álmomból idegesen és mikor kinyitottam a szemem minden a levegőben volt én erre csak mégjobban megilyedtem de lehunytam a szemem és próbáldtam megnyugodni.. Azt hiszem sikerült is mert pár másodpercel utánna minden le is esett nagy zajjal amire bejött a mostoha tesóm.
-Értem. De mi volt az álmodban? Mit mondtak a szüleid?
-Hogy boldog 16. születésnapot és hogy vigyázzak mert ezzel felkeltettem szörnyeket.
-Érdekes szörnyeket csak a....
-Mi miről beszél? Kérem árulja el! - éreztem, hogy egyre feszültebb leszek.
-Melissa nyugodj meg. Mert megint kék a szemed.
-Mii, hogy milyen?
-Rikító kék.... És a hajad....
-Mi mivan a hajammal? - egyre idegesebb és hangosabb lettem. És oda szaladtam a tükörhöz és belenéztem

- Mi.. mi ez?-fogdostam a RÓZSASZÍN hajam. Nyugi Melissa nyugi mély levegő.... Becsuktam a szemem, vettem egy mély levegőt és mire kinyitottam a hajam és a szemem is újra normális színű. - Oké na ez felettébb furcsa volt...
-Hát az - kacagott Lily
-Lily kérlek körbe vezeted Melissát.. Persze ha ő is szeretné.