Elveszve

14. Fejezet

Emlékek és vérszomj

Másnap sem éreztem semmi változást lementem reggelizni. Már 15perce beszélgettünk és ettünk. Hárman reggeliztünk. Lily, Leon és én. Amikor A hcsöngettek mindenki felállt én is készültem. Felálltam de vissza estem. A szememet szorosan össze zártam. Az 5 év emlékei 2 perc alatt játszótak le élesen. Majd a végére értem az emlékeimre. Nagyon sok dolgot tudtam meg. Most már vissza jött minden emlékem. Amikor teljesen végelett a szemem előtt a szerelmem halálra rémült arcával találtam szembe magamat.
- Mi az? - kérdeztem mosolyogva. Meg könnyebülés látszott az arcán majd megpuszilta az ajkamat.
- Mi történt? - kérdezte
- Vissza tértek az emlékeim. - mondtam vidáman
- És akkor mire várszmesélj! Mire emlékszel pontosan?
- Tiszán majdnem mindenre. A szagok, az anyagok, a hangok, any és apa hangjára.
- Ez mind csodás de, hogy érted azt, hogy majdnem mindenre?
- Hát otthon a kastélyban mindig ógörögül beszéltünk, hogy éltessük ezt a holtnyelvet. És ennek nincs pontos fordítás, de ha jól értem valami én.. kell.. kulcs... kell a szörnyeknek... vigyázz! Csak ennyi - mondtak. Miután elmondtam ezt valami mennyei illatot éreztem meg.
- Mi ez a mennyei illat? - kérdeztem szinte teljesen bódultan.
- Én nem érzem- nézett rám érdeklődve Loen. Ez után a mondat után már úgy éreztem mintha nem én irányítanám a testem.. 20 perc kiesett az emlékezetemből. A következő kép az, hogy szerelmem aggódó szemekkel nézrám.
Mi..mi történt? - kérdeztem zavaradottan. A fejem alatt levelek recsegtek miközben próbáltam felállni..... Hol vagyok??