Elveszve

18.fejezet

Harc nélkülem??

Lefeküdtünk.. De nem tudtam aludni.. Fel- le mászkáltam. Figyeltem.. Sokáig semmi nem történt.. Mígnem a szerelmem ágya mellett megjelent. Keresett valamit. De mikor nem találta Leon felé ment. Én megilyedtem és ráordítottam..
- Hagyd őt békén. Itt vagyok! Gyere mutatom hol a kulcs- momdtam határozottan. El is indultam volna ha az a fülsüketítő hang nem lett volna. Összeestem. Egy ideig tudtam magamat tartani. Mégis próbáltam felállni de a hang hangosabb és élesebb lett. Eldöltem. A földön feküdtem. Nem tudtam mozdulni se védekezni. Már csak kicsit láttam mi történik. Eddig tudtam tartani a fejem. De már nem. A fejem nagy koppanással földetért...

Leon szemszögből :

Vissza mentünk a suliba mivel a tanításnak már rég vége volt felmentünk aludni. És adtam a szerelmemnek egy búcsú csókot majd elváltunk. Elmentem hajat mostam és tusoltam. De nem tudtam elaludni. Sokáig forgolódtam mire kikeltem az ágyból. Az járt a fejemben mi lesz ha nem leszek eléggyors? Óvatosabb ak kell lenünk. Csak így tudhatom Melissát biztonságba. Más, hogy nem. Majd végre elaludtam. Feleltem, felöltöztem és lementem reggelizni. Lily megtaláltam de nem láttam az ény angyalomat.
- Jaj már megint felest ugrodt a veszélybe? - gondoltam magamba de ezt elvetettem. Nem meggondolatlan. Majd megláttám. Adtam neki egy puszit ettünk és mentünk órákra. Ma csak 6 óránk volt. Mert elmaradt a két tesink. Felmentem a szobámba és mivel későn értem tegnap haza megirtam a leckémet. Húj de utálom a földrajzor. Már délvan és még nem végeztem. Akkor hagytam abba mikor kopogást hallottam. Letettem a tollat és elindultam. Mikor kinyitottam az ajtót.. A szerelmem volt az és épp készült elájulni szóvalegfogtam és bevittem. Leraktam a fotelba, majd vizsgálni kezdtem.. Semmi sérülés. Akkor mitörtént? Nem értem. De nem is gondolkodtam, hanem csak néztem, hogy mikor kell fel.. És megtörtént kinyitotta a szemét. Én pedig csak szorosan magamhoz öleltem. Majd mivel magától nem akart lejönni a vállamra tettem mint valami lisztes zsákot és elmentünk. Elmesélte mi történt majd beszéltünk Lilyvel aki adott pár jó tippet, hogy mi támadhatta meg Melissát.eg is találtuk. És megbeszéltük, hogy nálam alszik. Felmentünk majd mivel látta a hátamon a hegeket elmeséltem neki a múltam. Ő a második ember aki tudja. Miriam is tudja mert akkor történt mikor  együtt voltam vele. Majd Lefeküdtünk aludni. Reggel egy nagy koppanásra keltem. Azt hittem valamit leejtett a szerelmem de nem. Kinyitottam a szemem és láttam  a lényt a könyvből ahogy Melissa fölött áll.
- Hej - üvöltötte miközben felültem- Tűnj el a közeléből- pattantam fel. Úgy látszik megilyeszthettem mert felkapta a vállára mint valami zsákot és kirepült az ablakon. Én mint valami őrült futottam ki az iskolából. Le a lépcsőn és kifelé. De az igazgató beszélni akart velem így elém állt én pedig csak kikerültem és intettem Lilynek így nem is akart utánna jönni. Egyenesen az erdőbe mentem forgolódtam egy darabig majd megéreztem Melissa mámorító illatát és követni kezdtem. Csak futottam és futottam. Észre sem vettem, hogy már négy lábon rohantam egészen egy tisztáson ahol megláttam Melissát. A szörny a földre rakta le. Úgy látszott meglepődtem azon, hogy követtem, mert megrezdült. De mentem és ököllel arcon ütöttem a zavarodotságában. Bár ő sem habozott kettő olyat ütött, hogy nem tudtam felállni. A földön láttam a lény mögött a szerelmemet.. Ez mint valami energia löket ért engem. Feltápászkodtam és készen álltam ütni mire egy női alak egy varázsigével megelőzött. A szörny elporladt én, pedig futottam Melissához, aki akkor már ébredezett...