15.fejezet

127 12 2
                                    

A denevérek

Leon Green szemszögből :

Tegnap reggel behívták Melissát az igazgatóiba én erre keltem fel. Szóval sietnem kellet, hogy beérjek első órára. Fog mosás, ruha választás és mehetünk is. Pont csengőre értem le.
Egész órán azt sem tudtam mink van most. Csak arra figyeltem, hogy mikor csöngetnek ki és..... Csöngettek. Végre. Amint megszólalt a fel szabadító amúgy borzasztó hangú eszköz már futottam is az igazgatói elé. Kicsit megkönnyebbültem, hogy nincs semmi baja. Besétáltunk órára. egyszerűen pánikba estem.. De amikor tegnap előtt megjelent az ex-em....Azt hittem kinyírom és, hogy Mel mérges lesz. Bevallom meglepődtem a higgadtságán. A napnak vége lett lefeküdtem. Amikor lementem reggelizni az én angyalommal. Nagyon megilyedtem amikor vissza esett a székébe. De elmosolyodtam. Olyan édes amikor alszik. Órákig elnézném. Ettől még aggódtam érte öszze-vissza forgolódott majdnem leütött. Aztán majd hirtelen leállt a vergődésben. És amikor megláttám, hogy rám néz nem úgy mint egy vak így pont mögéd. Elmesélt mindent. Boldog voltam érte deeee aztán az illatos mondatánál kicsit féltékeny lettem. Teljesen bele bolondult abba az illatba. Majd elrohant. Kicsit megkönnyebbültem amikor csak a szomszéd ház postás szerencsétlen volt és elvégta az ujját egy levéllel és kocsordult egy kis vér.
- Gyere cicám ez csak egy postás- fogtam meg a karját és húztam vissza.
- Véér - vált pirossá a szeme. 13 év elfolytott vérszomj a halmozódott fel benne. Ki rángadta a kezét a kezemből és vámpírokhoz méltó gyorsasággal elszelelt. Alig értük utól. Csak valamiért ájult. Kicsit megszeppentem amikor odaértünk de amikor valami elkezdett repkedni felette ő pedig szenvedett, valósággal vergődött. Megrémültem. Én is és Lily is akit időközben szóltam. Én mivel nekem jobb volt a szemem az eget pásztáztam míg Lily Melissát figyelte. Nem sok idő kellet míg megfelytettem, hogy denevérek.
- Lily - szóltam idegesen- a denevérek miatt van vidd el őt innen- mondtam egyre idegesebben.
- De.. - kezdve el a mondatát de én a Szavába vágtam
- MOST- förmedtem rá szegény ártatlanra aki csak megszeppent egy pillanatra majd követte az alfa parancsát...Még félszemmel láttam amikor elfutott a barnás farkas hátán a szerelmemmel. Én próbáltam levadászni az összeset. Úgy érzem sikerült is.. De ki tudja biztosan.. Egy biztos valami olyat hall meg Melissa amit mi nem. De ez most nem érdekelt csak futottam a kedvesemék után. Semmivel nem türődve. Pedig hallottam valamit.... Pár perccel miután odaértem felelt és elmosolyodott nem momdtam el neki semmi de vissza löktem amikor felakart kellni....

ElveszveWhere stories live. Discover now