Elveszve

5.fejezet

                          Át alakulás?

Ma miután elmondtam mindent Mr. Miller elmondta, hogy ezt mindvégig sejtette és ezért nem lepődött meg de felkell készülnünk a teliholdra.Nem tudom mire számítsak mert még sosem láttam vagy hallottam erről.. De félek... A gondolataimból  az igazgató szavai zökkentettek ki..
-Lily most kérlek menj órára mert már kettőt így is kihagytál..
-Igen de... - folytatta volna de az igazgató félbe szakította.
-Semmi de. - mondta határozottan-most pedig menj órára-mutatott az ajtó felé.
-Rendben-mondta durcásan és kimenet az irodából és elkanyarodott balra.Aztán az Mr. Milton felém fordult.
-Nos ha igaz az amit a szüleid mondtak akkor... - a többit már nem hallottam minden fehérlett és megjelentek az anyukám a szemem előtt.
-Drágám-mondta kedvesen-elfelejtettünk szólni, hogy apád és én is alfák voltunk így te vérbeli alfa leszel.
-És az mit jelent? - kérdeztem majd adott egy rövid válasz.
-Sajnos nem tudom tovább fentartani a kapcsolatot.. De este megpróbálom újra felvenni addig is légy erős én kis harcosom-közelebb lépett majd adott egy puszit az homlokomra. Aztán azzal a gyorsasággal amivel jött el is tünt és vele együtt a fehérség. Kezdtem feleszmélni és láttam ahogy a diri a kezét rángatja az arcom előtt..
-Melissa, Melissa hallasz?
-Most már igen..
-Miért mi történt?
-Kapcsolatba lépett velem az anyám, hogy elmondta, hogy ő és apa is vérbeli alfák voltak... Bármit is jelentsen ez.
-Azt jelenti, hogy kétszer olyan erős leszel és sajnos kétszer olyan nagyon fog fájni az átalakulás..És még van egy óra a hold felkeléséig úgyhogy... Mindjárt el is kezdődik.
-R.. Rendben-rebegtem ilyedten és már előre rettegtem.
Egy fél óra múlva már el is indultunk az alaksorba... A sulinak már vége volt úgy, hogy mint egy támogatás ként és mint egyetlen aki tud az ittlétemről és az átalakulásról...
-És itt is vagyunk.. Mutatott Lily hamis mosollyal az arcán..-Tudom nem valami fényes.. - jelentette ki mikor az elszomorodott arcomra néz.
-Nem... Nem... Csak megilyedtem mert még nem csináltam ilyet.
-Ne aggódj nem lesz baj- fogta meg a kezem megértően..
-Itt az idő - szakította félbe a meghitt pillanatot az igazgató. Vettem egy mély levegőt és bementem az át alakuló zárkába....Elkezdőtött hangos üvöltések közepette a földre küsztam majd még 3 másodperc és már is farkas lettem...