Elveszve

7.fejezet

Új suli

Leon Green szemszögből

Amikor feleltem reggel egy cetlit találtam az ágyam mellett lévő éjjeli szekrényen volt. Elgezdem olvasni.. Az elején a szokásos... Elmentünk.. bla, bla, bla... Mi?? Új suli? Ne már! Na jó fel kell hívnom.
-  Szia anya miért megyek új suliba? - mondtam kicsit felháborodottan-nem rúgták ki ugye?
- Mi?  Nem dehogy is kisfiam csak külföldre megyünk és ez egy olyan iskola ahová a magad fajták járnak.És bentlakásos mellesleg teljesen kitanítanak. Hogy szabájosan tudj együtt élni a halandókkal. - mondta el a monológját századjára is.
- Jaja tudom ezt már mondtad egy párszor.- jelentettem ki unottan.- Mikor megyek?
- Hát csak hajnalban tud elvinni apukád szóval akkor mentek 4 óra az út. Kezd el készülődni
Mindent rakj be ami kelleni fog. Lesz ott mosógép ha esetleg kellene... De most mennem kell hív a húgod.- mondta gyorsan.
- Rendben szia anya.
- Szia drágám este jövünk.
Majd lerakta én feleltem az ágyamról, felöltöztem és jobbra elfésültem a hajamat az ujjaimmal. Kész. Már csak bepakolni kell.....a bepakolás egészen 22:00-ig tartott. Gyorsan üzenetem anyának hogy kész vagyok. Azt mondta hogy apa, mivel vele volt a húgom tánc bemutatóján aki 12 éves csak egy óra múlva tud értem jönni. Én 17 leszek két hét múlva. Megnéztem a telóm csak 50 üzenet ugyenattól a személytől. Miriam! Az ex-em. Nagyon idegesítő. Akkor szakítottunk amikor először átalakultam mert akkor éreztem, hogy nem ő az akit nekem teremtettek. Mert a vérfarkasoknak van egy párjuk akikhez kötődnek.  Hasonlóan gondolkodnak, feltétel nélkül szeretik egymást, kölcsönösenstb. És ez egy csókból kiderül.Legalábbis a szüleim ezt mondták. De én nem éreztem ezt Miriamnál. Kedves lány meg minden deee ezt nem lehet eröltetni. Az idő lassan vánszorgott mert végig Miriamot próbáltam szolidan lekoptatni. Nem igen sikerült egy óra lelkizés után az írta, hogy jó most akkor újra össze jövünk! Esküsöm falra mászok tőle. Még jó is hogy elmegyek. Nagyon őrült lett a szakítás óta. Apa pár perc múlva itt is volt. Beszáltam a kocsiba és 4 óra múlva ott is voltam. Kiszáltam a kocsiból majdk elkezdtem a kapu felé sétálni egyszerre kavargott bennem: félelem, izgatodság, öröm és kétely.... Majd fabozva de bekopogtam. Hallottam hangokat. De különösebben nem figyeltem oda. Majd kinyitották. Köszöntem, ők visszaköszöntek. Majd megéreztem ezt az illatot... Levendula és egy kis fűvös szellő illat. A birtoklási vágy lett úrrá rajtam. Már követtem is volna a szagot ha Lily elém nem ugrodt volna. És nagy nehezenrá nem vett az igazgató, hogy ne menjek fel a szobámba. Kipakolzam, elfoglaltam az ágyamat,majd amikor a morgást hallottam elindultam lefelé. Halkan suhantam le a lépcsőn. Be a hallba ahol megpillantottam Lilyt, mellette egy még ismeretlen kisírt szemű lányt.Még kisírt szemmel is gyönyörű volt. Szép barna haja és a szeme......azok a szemek... meg sem bírtam szólalni. Úgy tűnt nem engem várták mert támadásra készen álltak. Nem tudom, hogy akkor kit vártak nem gondoltam most erre csak a lányt néztem ő meg engem. És ez ment hosszú percekig mígnem Lily megszólalt
- Melissa - mutatott a lányra-, Leon-most pedig rám szegezte a tekintetét. Melissa.... Hm.. Valahogy nem illik rá. - Leon, Melissa - mondta el vissza felé is de mi csak egymást néztük.
- Lily,Leon menjetek aludni holnap iskola. - mondta Mr. Milton. Lily még utoljára megölelte Melissát majd felment. Vajon a diri miért nem mondta ugyan ezt Melissaának is? Va.. Vajon ki fogják rúgni?... Várjunk... Miért félek hogy ki fogják rúgni? Nem is ismerem. Inkább félretettem a gondolataimat és felmentem. Majd Melissa csókolni való ajkaival és bódító illatával álmodtam.....