Egymás ellen (Marvel ff.)

Chapter 15

-Lisa! – szóltam bele a telefonba – Lisa hallasz engem? – néztem meg a telefonomat mire semmi se történt – J.A.R.V.I.S.! Derítsd ki, hogy hol van! – pattantam fel az ágyamról.

-Attól tartok, hogy titkosított a vonal Ms. Smith.

-Akkor törd fel! Nem érdekel, hogy mit csinálsz, csak találd meg! – futottam ki a szobából majd elindultam a páncélterem felé.

-Szólok Mr. Stark-nak!

-Ne! – állítottam le – Ne szólj senkinek!

-Mi a terve? Ez az akció veszélyes is lehet!

-Tudom! – vettem egy mély levegőt majd beértem a páncélokhoz.

-Helyszín megtalálva!

-Tápláld be a koordinátát a páncélba! – léptem az irányító panelhez.

-A páncélja jelentem készen áll! – kapcsolódott be rajta a reaktor mire a panelen kikapcsoltam és rányomtam Tony új páncéljára – Ms. Smith, nem hiszem, hogy ez jó ötlet!

-Én sem hiszem ezt! De ha Vasembert látják, akkor megijednek! Több esélyem van így! – jelentettem ki majd felemeltem a kezem így a fegyver rám illeszkedett. Az ablak is kinyílt, így arra fordultam.

-Utolsó esély a visszalépésre!

-Bosszúálló vagyok! Nem hagyom cserben a barátaimat!

-Jelen esetben Lisa nem is a barátja! Csak a szobatársa...

-Az istenit J.A.R.V.I.S.! Embereket mentek, mert ez a dolgom! – repültem ki az épületből.

-Ha Mr. Stark megtudja...

-Nem fogja!

-Honnan olyan biztos?

-Mert segítesz majd nekem! Köszönöm! – indultam el a koordináta felé. Pár percig repültem is mire megálltam a kikötőnél egy raktár előtt – Ez az?

-Elvileg.

-Hány ember van bent?

-Jelenleg huszonötöt számoltam. És kettő különleges képességekkel rendelkező ember van bent.

-Kettő?

-Az egyik felettébb meleg hőmérsékletű.

-Megvagy Lisa!

-Nagyon rossz állapotban van! A szívverése gyengül!

-Mutasd az utat! – osontam az ajtóhoz majd benyitottam. Felemelve a kezem lassan mentem egyre beljebb.

-Balra lesz egy lépcső lefelé!

-Vettem! – kanyarodtam le.

-Rá fognak jönni, hogy maga van a páncélba! Mr. Stark nem így szokott berontani egy épületbe!

-Akkor verjünk szét pár segget! – rúgtam be az ajtót majd kiléptem belőle.

-Álljon meg! – emelte fel jobb oldalról az egyik őr a fegyverét.

Lelőttem a repulzorral majd tovább mentem balra. Egyből egy osztag jelent meg velem szembe. Becsúsztam középre majd elkezdtem támadni. Egy embernek kirúgtam a lábát majd fejbe vertem. A következőnél kitörtem a kezét majd fejbe térdeltem. Jött a harmadik, akinek gyorsan a hasára lőttem majd nekilöktem a falnak. A negyediknél egyszerűen nekirepültem és a földnek dobtam. Mögöttem felsorakoztak támadó állásba, de én csak felemelve a jobb kezem egy rakétát küldtem rájuk, így mindenki felrobbant.