-Gyerünk Tony! – toltam elé a mobilt.
-Nem!
-Szépen megdicséred, hogy milyen ügyes volt Washingtonba! Megmentette az osztálytársai életét!
-De...
-Velem is ezt tetted! Legyél jó apuka és hívd fel!
-Nem vagyok az apja!
-De olyasmi féle vagy számára! Felnéz rád, és ez jó!
-Ne már Brook! Te leromboltad a Hydra főhadiszállását és nem egy emlékműn mentettél életeket!
-Ő még csak egy kölyök!
-Miért nem te hívod fel?
-Mert téged többre tart, mint engem! Kicsit nehezen fogadom ezt el, de ez van! Te vagy a példaképe és ez a dolgod!
-Ne már!
-Anthony Edward Stark!
-Jól van na! – kapta fel a telefont majd tárcsázta – Ennyire azért nem kéne agresszívnak lenni!
-Hangosítsd ki!
-Rendben! – tette közénk a készüléket majd hallgattuk a csörgést – Mr. Parker, van egy perce?
-Nem igazán! Suliba vagyok!
-Ügyes voltál Washingtonban!
-Öööö... Oké!
-Az apám nem sokszor dicsért meg és úgy érzem ez nagy hiba volt a részéről...
-Éppen fontos dolgom van!
-Ne vágj a szavamba miközben épp dicsérlek!
-Tony! Kedvesen!
-Szia Brook!
-Helló Peter!
-Na szóval! – folytatta Tony – Remek híreim vannak! – újságolta mire valamilyen duda megszólalt – Mi volt ez?
-Zenekari próbán vagyok...
-Hát ez furcsa! Happy azt mondta hát hete kiléptél a bandából. Most akkor...
-Le kell tennem! Hívás vége!
-Héé! – akadt ki mikor szétkapcsolt a vonal – Ezt nem hiszem el! Láttad, hogy mit tett?
-Láttam Tony! De te szépen csináltad! Tini... El kell ezt fogadnod!
-Te nem voltál ilyen...
-Ennyi idősen éppen küldetésen voltam Washingtonban és alig beszéltünk!
-Ez nem mentség erre!
-Kamaszodik! Hagyjad! Ez a normális!
-Baj van az egyik komppal! – vetítette ki P.É.N.T.E.K.
-Szóval az nem a banda volt hanem a komp! – jöttem rá.
-Vedd fel a ruhádat! – parancsolta majd mind a ketten gyorsan kirohantunk.
Gyorsan le is ugrottunk az utolsó szintről, de a páncélunk a levegőben elkapott minket, így már repültünk is a célunk felé. Az öbölben a komp rendesen süllyedt mire odaértünk. Szegény Péter egyedül próbálta megtartani a kettétört hajót. Megsajnáltam egy kicsit... Tony és én két oldalról megnyomtuk a hajót, mire a segítségünkre jött pár apró meghajtó.
-Mi a franc? – vette észre Parker a változást – Mi a franc?
-Helló Pókember! – köszönt neki Tony – Jó kis zenekari próba!
YOU ARE READING
Egymás ellen (Marvel ff.)
FanfictionEz egy közös munka @0RandomCriminal0 társammal! Remélem tetszeni fog nektek! Hogy világos legyen nektek, egyik rész az én karakterem szemszögéből, a másik rész meg az ő karaktere szemszögéből olvasható. Csakhogy tisztában legyetek: ConnieHolland - B...