Egymás ellen (Marvel ff.)

Chapter 28

~Egy évvel később~

-Még mindig utálom a képességed Szélvész – sziszegem a földön fekve. Már nem azért, de ha egy kastélyban kell edzned az nem mindig jó. Főleg akkor ha leterítenek.

- Megmondtam Lánglány, hogy ne kekeckedj – segít fel a hideg padlóról.

- Nem tudnátok befejezni a hangzavart? Éppen koncentrálok – mondja nem messze tőlünk Wanda.

- Akkor tudsz jól koncentrálni, ha kizárod a fejedből a hangokat – mondom neki egy jó tanácsként, de nem igazán érdekli.

- Ideje visszamenni a helyetekre – jön be Strucker báró, mire Pietro idegesen kezd mocorogni. Tudom, hogy nem akar visszamenni a magánketrecébe, mert túl szűk neki és nincs elég helye a mozgáshoz.

- Figyelj Pi – fordulok felé és óvatosan megfogom az arcát – Nézz rám – utasítom és meg is teszi – Nem kell félned, ott leszünk melletted a húgoddal. Nem kell sokáig bent lenned. Megígérem – nézek szemeibe, de ekkor két katona szétválaszt minket és engem Baron-hoz visznek.

- Ideje velem jönnöd – indulunk el az irodájába, ahol szokás szerint leültet az asztala elé.

- Megint meg akarja tartani a hegyi beszédét a HYDRA-ról, amit már legalább háromszázhatvannégyszer hallottam?

- Nem. Kivételesen nem erről lesz szó. Láttam már párszor, hogy hogyan harcolsz. Nem vagy elég biztos magadban. Képzeld magad elé a szüleidet. Küzdj úgy, mintha a gyilkosukat látnád – mondja teljesen átszellemülve, mire ökölbe szorul a kezem – Ez az! Ezt az arcot akarom látni a harcok közben is. Na most, hogy megvan a megfelelő motiváció elmondom mi van – ül le velem szemben – Tudod, Johann Schmidt mindig azt mondta, hogy a Kozmikus Kockával a HYDRA az istenek erejét birtokolhatja, de ez korántsem így van – jön be két őr, akik lefognak és előkerül egy vörös könyv.

- Ne merje megtenni – sziszegem.

- Meg kell értened. A rendszer bajban van. Szükség van minden emberre. – nyitja ki a valahol és olvasni kezd – Feuer, Schmerz, Qual, Unfall, Zehn, Transporter, Kommando Spezialkräfte, Vater, Mutter, Tod. (Tűz, fájdalom, kín, baleset, 10, furgon, Különleges Alakulat, apa, anya, halál) – sorolja el az ismerős 10 szót, de közben próbálok kiszabadulni. Persze sikertelenül.

- Freuen Sie sich auf den Befehl. (Várom a parancsot.)

- Nagyszerű – teszi le a könyvet – Az első küldetésed egy hajón lesz. Pár napja megtudtuk, hogy Georges Batroch az egyik hajónkra akar támadni. Az Indiai-óceánon most végre is hajtotta a tervét túszul ejtve néhány fontos személyt. Köztük az egyik emberünket is Jasper Sitwell-t. Ki kell szabadítani és megszerezni mindent, ami a hajó számítógépein van. Menni fog?

- Menni fog, uram – szalutálok, mire átcsúsztat az asztalon egy pendrive-ot.

- Pihenj katona. Erre kérek mindent – jelenti ki. Felveszem a kis hordozót és elindulok.

(...)

Már jócskán az estében járunk mikor megérkezünk a hajóhoz.

-Hányan vannak a kalózok? – kérdezem.

- Huszonöten, asszonyom – hallom a választ a fülesemben.

- Érkezett egy új ember – figyelmeztetnek.

- Ki az?

- A képességei alapján Amerika Kapitány az – mondja valaki a bal oldalamról.

- Nem, nem ő az. Rogers New Yorkban van.