Egymás ellen (Marvel ff.)

Chapter 20

-Nagyon ügyes voltál – sétál mellettem Mr. Barnes – Az állóképességed, a gyorsaságod és az ütéseid erőssége rendben van, viszont az egyensúlyodon dolgoznunk kell. – mondja kedves hangon, de ekkor meghalljuk, hogy odakint Thor veszekszik valakivel, így mi is megnézzük mi folyik ott.

- Márpedig itt fogsz maradni és tanulsz, mint a többi gyerek Magni. Erről nem vagyok hajlandó további perpatvart folytatni – mondja dühösen az istenség, s szétnéz.

- Lisa – pillant meg engem- Vezesd körbe kérlek a fiamat – néz a srácra, aki nem is tűnik olyan sokkal idősebbnek nálunk.

- Rendben Mr. Odinson – mondom, mikor odajön hozzám a srác.

- Na szóval – indulunk el – Te vagy a kis Tarzan? – próbálom visszatartani a mosolyom, kevés sikerrel.

- Ez most valami vicc akart lenni? – értetlenkedik.

- Valami olyasmi, de ha elmagyaráznám már nem lenne vicces.

- Oh, értem.

- Te is asgardi vagy?

- Igen, miért mit tudsz az otthonomról?

- Sokat. Szeretek olvasni.

- Például?

- Például azt, hogy apád testvére Baldur is nem csak Loki – mondom, ami leghamarabb az eszembe jut, de erre Magni felmordul.

- Nem értem, hogy lehet köztünk még mindig – rázza meg a fejét. Hááát oké, családi perpatvart érzek áramlani levegőben.

- Rendben. Akkor ezek itt a termek – térek át egy másik témára. – Itt szoktak lenni az átlagos tanórák, mint a matek, rajz, ének meg ehhez hasonlók – magyarázom, majd egy szinttel lentebb megyünk – Itt vannak a különböző laborok és műhelyek. Itt lent vannak a biosz, kémia és technológia órák. És segítek bennük, ha szeretnéd.

- Köszönöm – hajol meg.

- Mi ezt itt nem szoktuk.

- Oh, rendben – egyenesedik fel aztán lemegyünk a edzőtermekhez.

- Itt majd megmutathatod a harckésségeid – mosolygok – Ez és az aula a kedvenceim.

- Te meg tudnád mutatni te mit tudsz? – kérdezi es szembe áll velem.

- Nem hiszem, hogy szeretnéd.

- Én szeretném – mosolyog, mire felé küldök pár tűzgolyót. Persze direkt nem találom el egyikkel sem.

- Tessék. Most örülsz?

- Igen és most én jövök – rakja egymáshoz a kezeit majd tapsol egyet, de leginkább ahhoz hasonlít, mint mikor dörög egyet az ég villámlás után én pedig a terem végéig repülök.

- Hát ez elég durva! – kiáltom, mivel Magni messze van és a fülem is cseng a nagy zaj miatt ezután pedig visszasétálok a fiúhoz.

- Tudok még mást is, de az lerombolná az épületet – nevet halkan.

Miután végeztünk a kis bemutatóval megmutatom neki a kollégiumi szinteket.

-Ott balra van a lépcső a fiúk részéhez jobbra meg a lányokéhoz. Fontos, hogy éjszaka már nem lehet mászkálni.

- Értettem – néz körbe az aulában.

- És a testvéred miért nincs itt? – érdeklődök.

- Kicsit jobban összevesztünk a szokottnál, így apám arra döntött, hogy jobb lesz kicsit külön élnem.

- Így már világos - mondom halkan.