-Nem. Nem akarom – motyogom a kényelmetlen ágyon forgolódva. Egy idő után kapkodva próbálom egyenletessé tenni a légzésem, de ez nem megy olyan egyszerűen.
- Lisa – kiált egy ismerős hang majd a tulajdonosa megragadja a karom, s rázogatni kezd. – Ébredj fel Lisa! – mondja hangosabban, mire felnyílnak a szemeim.
- Mi történt? – nézek körbe. Itt van Dr. Banner, Rogers, Barnes és Mr. Stark is. – Bajban vagyok? – kérdezem értetlenül, de a többiek csak egymásra pillantanak, ez pedig számomra egy hatalmas igen.
- Először hadd vizsgáljam meg. Egyvalaki maradhat – mondja Banner erre pedig Barnes őrmester leül jelezve, hogy ő lesz az.
- J.A.R.V.I.S. segíts nekem kérlek egy ultrahanggal – kezd el Bruce kívülről vizsgálni.
- Az egyetlen rendellenességet a szívében észlelek. Lassul.
- A testhőmérséklet sem normális. 37 fok.
- De az jó nem?
- Lisa esetében egyáltalán nem szerencsés, Bucky. Normális esetben lázasan 50 fokig felmehet, most meg 40 alatt van. Tennünk kell valamit különben hipotermia lép fel és a lány meghal – mondja Dr. Banner én pedig érzem, hogy teljesen elfehéredek.
- Én még itt vagyok – suttogom ijedt hangon.
- Dr. Banner, kötelességemnek érzem szólni, hogy Ms. Müller testhőmérséklete vasárnap óta folyamatosan csökken.
- Mi történt akkor? – szólal meg Mr. Barnes.
- Aznap gyógyította meg...
- Akkor gyógyított meg Brook – vágok J.A.R.V.I.S. szavába, aki csendben marad így adva nekem igazat.
- Megyek, szólok Brooklyn-nak – néz jelentőségteljesen Mr. Banner Bucky-ra.
- Na szóval – jön közelebb a szuperkatona – Mesélj el mindent, amire emlékszel – kéri tőlem komoly hangon.
- Nem akarom – motyogom.
- Ez most nem akarás kérdése.
- Jó – veszek mély levegőt – Bementem New Yorkba a hétvégére, de találkoztam Zachary Collins-szal, aki leütött és bedobtak egy furgonba.
- Hányan voltak?
- Nem tudom – mondom komolyan.
- Ez nem válasz – áll fel – Tudnunk kell mindent.
- Legalább négyen. A sofőr, Zachary és két hapsira emlékszek, akik mellettem voltak.
- Nem mondtak semmit? – kérdezi Barnes, mire erősen elgondolkozok.
- De igen – motyogom – Már nem tudom pontosan mit beszéltek, de valami Pierce-t emlegettek. Mondd ez magának valamit?
- Persze, hogy mondd – szorítja ökölbe a fém kezét, majd visszaül. – Folytasd.
- Vasárnap tértem magamhoz. Akkor bejött egy férfi és elkezdett a képességemről kérdezgetni...
- Ugye nem mondtál semmit? – szól közbe a férfi.
- Nem. Azért ennyire ne nézzen butának – mondom komolyan, majd folytatom – Miután az alak megelégelte, hogy nem beszélek behívott pár őrt, akik leütöttek megint. Aztán egy japán férfi kezdett el velem beszélgetni, de németül.
- Hosokawa? – kérdezi, mire bólintok.
- Aztán jött valami Rumlow és megint átvittek valahová. Ott harcolnom kellett a japán férfival, de nem tudtam legyőzni. Aztán a többit szerintem Brook már elmondta mindenkinek.
YOU ARE READING
Egymás ellen (Marvel ff.)
FanfictionEz egy közös munka @0RandomCriminal0 társammal! Remélem tetszeni fog nektek! Hogy világos legyen nektek, egyik rész az én karakterem szemszögéből, a másik rész meg az ő karaktere szemszögéből olvasható. Csakhogy tisztában legyetek: ConnieHolland - B...