Egymás ellen (Marvel ff.)

Chapter 51

-Brook! – szólt nekem mellőlem Wanda mire leesett, hogy mit mondtam. A számhoz kaptam és egyből Lisa felé fordultam. Csak Tony, Pepper, Fury és Wanda tudta ezt! Gyorsan ki is szaladtam a teremből majd a tanári szállás felé mentem. Meg sem álltam addig, így a harmadik ajtónál gyorsan kopogtam.

-Brook? – nyitotta ki Nat az ajtót mire a nyakába borultam.

-Igazad volt! – tört ki belőlem a sírás – Nem lett volna szabad elmennem! Hallgatnom kellett volna rád!

-Gyere be! – húzott be a szobába majd becsuktam az ajtót, de Wanda utána egyből be is jött. Ő is bezárta az ajtót majd leültünk hárman a nagy ágyra. Én kaptam egy zsepit, majd mindannyian csak csendben néztünk ki a fejünkből – Miért nem mondtad ezt el?

-Csak Tony és Pepper tudta! – szipogtam – Wanda meg belelát a fejembe, így könnyen rájött!

-Mikor történt?

-Az első hónapban...

-Olyan régen? – lepődött meg.

-Miután megmentettem Lisa-t, Fury behívott a Triskelionba... De a Hydra elkapott és Pierce megfenyegetett. Hosokawa megöli a szüleimet, ha nem hallgatok. Tony kimentett, de nem mondtam neki semmit. Utána egyből hazamentem és holtan találtam őket egy vértócsában. Ezért is akartam annyira azt a beépített akciót! A Hydra végét akartam! És Washington után a pánikrohamaim az emlékek miatt voltak! Ezért lettem barna... Mert egyre több dolog van a rovásomon! Nem mertem senkinek se elmondani! Tony mondta el Fury-nak, ő onnan tudja! Már lassan három éve Tony és Pepper jelentik a családot számomra! Ők nevelnek engem... És nem azért, mert anyáék megkérték rá! Hanem, mert már csak ők vannak!

-Semmi baj! – simogatta meg a hátam míg Wanda megfogta a kezem.

-Igenis van baj! Mert most már mindenki tudja! Ezek után lekerült rólam a lepel! A következő téma az lesz, hogy miért lógok ennyit Tony-val!

-Lehet, hogy itt az ideje tiszta lappal játszani!

-Lehetséges...

-És most mit tervezel? – kérdezte Wanda.

-Én sem tudom! Mindenkinek hazudtam szinte! Senki se ismeri az igazi énemet! Egyedül Noah az, aki ismerte... De azóta megváltoztam! Hazudok, titkolok dolgokat, én magam sem tudom, hogy ki vagyok most már igazán!

-Megmondom a tutit! Te vagy a világ legkedvesebb, legaranyosabb embere! Mindent megteszel a másikért, annak ellenére, hogy az lehet, hogy nem jó! Van egy szerető családod! Barátaid is vannak! Ott van Mark is! Mindig mások baját a sajátod elé helyezed! És ettől vagy a legjobb ember, akit ismerek!

-Itt az idő, hogy ne titkoljam a kilétem... Ezentúl játszunk tiszta lappal! – néztem a két lányra felváltva – A nevem Angelina Brooklyn Stark! Tizennyolc éves vagyok, és a nagybátyám és a nagynéném nevel engem fel! A Bosszúállók Akadémia egyik tanára és tanonca vagyok egyben! – tisztáztam mire elmosolyodtak.

-Ha már azt a témát kibeszéltük... Mi volt ez a jelenet Carter-től? – hozta fel Nat mire a tenyerembe temettem az arcom.

-Nem tudom! – kuncogtam.

-Amondó vagyok, hogy szeretném tudni, hogy milyen kapcsolatod volt veled! – dőlt hátra Natasha.

-Hát az hosszú!

-Van rá egy egész éjszakánk! – válaszolt Wanda.

-Neked a bálon lenne a helyed!

-Inkább vagyok a barátaimmal, mint egy csomó ismeretlen emberrel! Meg őszintén megvallva nem akarom azt nézni, hogy a tesóm hogy enyeleg Lisa-val! – rázta ki a hideg mire elröhögtük magunkat – Szóval hallgatom a szerelmi sztoridat Noah-val!