Amerikából jöttem II. (HP fanfic)

45. A legerősebb okklumentor

- Senkinek - vágtam rá hirtelen, Hermionével egyszerre. De a hangom miért ugrott pár oktávval magasabbra? Merlinem segíts!

- Miről volt szó? - mogorván leült közém és Hermione közé.

- Semmiről - felelte neki Ron. Will láthatóan nem hitte el. - De tényleg semmiről...

Még sosem hazudtam Willnek. Talán most sem kéne? Elbizonytalanodtam a döntésemben. Az ölembe ejtett kezeimet néztem, és sóhajtottam.

- Harrynek van egy elmélete - pillantottam Willre, magammal viaskodva. - Azt gondolja - suttogtam-, hogy Malfoy halálfaló lett.

- Malfoy? - kérdezte, és felnevetett. - Úgy értitek, Draco Malfoy mint halálfaló? Miért... - elakadt a szava, ahogy a kissé sápadt fiút kereste a tekintetével. Meg is találta, a fiú éppen végzett az ebédjével. - Hacsak nem azt gondoljátok, hogy ő átkozta meg Katiet.

Hermione és Ron hangoztatni kezdte azt, amit McGalagonytól hallottak.

- Egyébként is - suttogta Will, miközben szemével végig követte Malfoyt kifelé a teremből. - Én felügyeltem őt a büntetőmunkája alatt. Nem voltam Roxmortsban, amikor láttál Melindával éppen lemondtam, hogy segíthessek McGalagonynak.

Sóhajtottam. Ez tipikus Willes. Emlékszem például arra, amikor harmadikban kicitált minket és segítettünk összekötözni a fúriafüzet, és hányszor volt még ilyen jótette! Amikor nem a saját érdekét nézte, hanem a másét. És az is igaz, hogy nem is láttam őt egészen délutánig.

- Nem is te lennél - mondtam elmosolyodva.

- De ha mégis ez a kis pondró... bár nem tudom elképzelni róla azt sem, hogy ismeri a helyes pálcatartást... vagy mégis? - vonta össze a szemöldökét.

Will vállára tettem a kezem, amikor fel akart állni. Nem győzött meg arról, hogy nem fogja bántani a Malfoy fiút.

- Will... - rám nézett.

Látszott, hogy hét éve legjobb barátok vagyunk, a szemünkből kiolvastuk a másik gondolatát - na jó, egy kis legilimencia is segített. Szerintem a körülöttünk levők kész idiótának is nézhettek, ahogy a tekintetünkkel kommunikáltunk.

- Igazad van... - sóhajtott.

- Mit mondtál? - vigyorodtam el, mire félre lökött.

- Visszaszívom!

- Nem teheted! Már kimondtad... azt mondtad igazam van! - nevettem. - Ez az! Én vezetek. Hosszú - feleltem Ron kimondatlan kérdésére.

- Egyébként is van egy sokkal jobb módja kideríteni az igazságot - Will engem kezdett el szuggerálni.

Harry arca felragyogott.

- Ez az! Ennyit tényleg megtehetnél... - biggyesztette le az ajkát.

- Nálam ez nem válik be... - morogtam.

Hétfő reggel jött el a nagy pillanat. Nekünk nem volt első óránk, mert a hatodikosoknak volt rúnaismeretük, és azok, akik nem jártak Vector professzorhoz, azoknak sem volt órája.

Flint Malfoy közelében ült le, és szerencsére már a Nagyteremben volt, mikor mi is odaértünk.

- Ne felejtsd el kideríteni, hogy halálfaló lett-e - mondta Harry izgatottan, és egy kicsit meglökött, hogy induljak. Ő közben csatlakozott Ronhoz és Hermionéhez a Nagyteremben, Will pedig rám kacsintott és elment a mosdóba.