Álarc {Jikook} /BEFEJEZETT/

XIX. Repedés

Reggel hangos kopogásra ébredek. Kopogásra? Dörömbölésre.

Nagyon nehéz felnyitnom a pilláim, még mindig rohadt fáradt vagyok a tegnapi után. Ez a vágyfokozó megtette a hatását... igazam volt, soha többé nem fogok drogozni. Egyszer is elég volt, köszi...

Pár perc mocorgás után morcosan kelek ki az ágyból Chim mellől, aki még nálam is mélyebben aludhat, ha erre a zajra sem ébredt fel...

-Mindjárt megyek, csak fejezd már be akárki is vagy! - leveszek egy köntöst az ágy mellett lévő kis tartóról, majd magamra véve azt, belebújok a kitett, fehér mamuszba.

A kopogás abba marad, odaslattyogok az ajtóhoz, majd résnyire nyitom ki azt. Az ajtó mögött Wejin áll... mi a fenét akar itt ez a csaj?

-Mit akarsz? - kérdezem kicsit sem kedves, rekedtes hangon a reggeli fáradság miatt. Egy kicsit ásítok, miközben számat eltakarom kezemmel. Illem szabály, ugyebár.

-De bunkó valaki... - kuncog rajtam. Párom lassan nyammogni kezd, mire hátrapillantok. Éppen a szemeit dörzsölgeti, miközben próbál felülni az ágyon, ami sikerül is neki. Ahogy kinyitja sötétbarna szemeit, rám mosolyog, amit viszonzok. - Van itt még valaki? - húzza fel kihúzott szemöldökét a lány.

-Aham... - reggel mindig ilyen morcos vagyok, főleg, ha felkeltenek. Kivéve ha Jimin kelt. Az bármikor boldogsággal tölt el és miatta ragyogok fel a nap elején.

-És ki van itt? - kíváncsiskodik a lány és próbál átnézni fölöttem, hogy belátást nyerhessen a szobába, de magasabb vagyok nála, így egy kicsit kihúzom magam és máris nem tud benézni a helyiségbe. Durcisan hajtja le a fejét és lebiggyeszti ajkait.

-Éppen öltözködik. Nem szeretném ha belátnál hozzá. - keményítem meg tekintetem, mire csak furán néz rám. Wejin-nel régen sokat beszéltünk és elég sokszor segítettük ki egymást, de neki pasija lett, ezért vele foglalkozott, így engem egy kicsit elhanyagolt. Abban az időben kezdtem el ribancokkal is dugni... persze ez azóta teljesen megváltozott. Most itt van nekem a drága csibém, aki eddig mindennél fontosabb nekem, ha még ezt nem is tudom annyira kimutatni.

-Biztos csak egy újabb ribanc... - motyogja maga elé, de én azonnal felé kapom dühös tekintetem. - Most mit véded annyir— - nem fejezi be a mondatot, mert Jimin bandukol ki mellém, egy szál, fekete köntösben. Szorosan öleli derekam, mint egy koala maci. - Ohhh... - illetődik meg Wejin. Na ja... ő nem tud Chim-ről, mivel felettünk jár és nem is figyel mostanában rám... iskola elnöknek lenni nem egyszerű, hatalmas feladat lehet.

-Szia... - köszön Chim, de megakad, mivel nem tudja a fekete hajú nevét.

-Lee Wejin. - nyújtja kezét Jimin felé aranyosan mosolyogva.

-Park Jimin. - válaszol párom, egy pillanatra elengedve derekam, kezet fog a lánnyal, de szinte azonnal újra szorítani kezd magához. Olyan aranyos...

-Komolyan Jungkook? Egy ilyen aranyos fiúval, mint ő? - kérdezi gúnyosan rám nézve. Nem értem mi baja van... talán nem hallott jókat rólam az elmúlt időszakban, de Chimmie teljesen megváltoztatott. - Nem hiszem el, hogy őt is a kurváid közé sikerült állítanod. - testem erre a mondatra megfeszül és állkapcsom is felhúzom, miközben gyilkos tekintettel gondolkodok el azon, hogy hány fajta módon tudnám megölni az előttem álló lányt, de ugye itt a gond... lányokat nem bántunk, szóval itt hesegetem el a gondolatot.

-Ő a párom... - mondom egyenesen Wejin szemébe nézve, aki láthatólag megilletődik. Ha Jimin-ről van szó, teljesen máshogy viselkedem.

-JeongGuk... te komoly kapcsolatba kezdtél? - kérdi megilletődve. Hát igen, nem szokás ez tőlem. Én, aki régen egyáltalán nem érdeklődött a kapcsolatok iránt, most egy Chim féle cukifiúval van együtt. De nem bánom. Illik hozzám a gyenge, de mégis valamelyik ponton férfias teste. Például a kockás hasa, amin úgy szeretek végignyalni... ahh istenem...