Álarc {Jikook} /BEFEJEZETT/

XXXIII. Repedés

2019. November 20. ( Szerda )

Jungkook szemszög

Ma lesz a taekwondo versenyem. Hát eléggé izgulok, mivel nem nagyon gyakoroltam rá az elmúlt időben, de hogy Chim mellettem van, az kissé megnyugtat, annak ellenére, hogy bennem van a félsz, hogy nem tudok úgy teljesíteni, mint általánosságban. De utálok veszíteni! Egyszerűen nem tudom elfogadni, hogy valaki jobb nálam. Velem maximum egy szinten lehetnek az emberek, nálam jobb nem lehet, főleg nem a kedvenc sportomban.

Készülődök, és nézem éppen, hogy megvan-e minden fontos ruha, ami kellhet. Azt hiszem mindent elraktam... amúgy bátyám is eljön, mivel már régen látott és azt mondta, érdekli, hogy mi a fenét csinálok abból a pénzből, amit ő keres meg.

-Jiminie... - nézek hátra páromra, aki eddig telefonját nyomkodta, de amint meghallja, hogy bevenevén szólítom azonnal felém kapja tekintetét és kérdőn felhúzza egyik szemöldökét. Tiszta cuki. - Te mindent elpakoltál?

-Nekem nem kell semmi. - válaszolja, majd lerakja azt a szart az íróasztalomra, mivel eddig a gamer székemben meresztette seggét. Vagyis még mindig ott ül, de na. - Inkább átnézem, hogy te elraktál-e mindent. - mondja aranyosan. Feláll a székből, majd az állát vakargatva lesi, hogy mindent előkészítettem-e. - Papucs? Törölköző? Vizes palack? - sorolja a dolgokat, amiket gondolom elfelejtettem. Homlokon csapom magam, amiért ilyen kibaszott szétszórt vagyok, majd fel-alá rohangálni kezdek a dolgokért, amiket Chim felsorolt. Elsőre öntök magamnak a palackba vizet, aztán pedig a fürdőbe sietve felkapom a papucsom és a törölközőm, majd ezeket egyszerre próbálom begyömöszölni a taekwondo-s ruhám mellé, ami nem igazán akar sikerülni. - Majd én! - forgatja meg Jimin szemeit, de egy enyhe félmosolyot lehet észrevenni szája sarkában, ami engem is mosolygásra késztet. Imádom!

{Time Skip}

Jelenleg már a verseny helyszíne felé tartunk. Pontosítok: Jimin-ék lakása felé, mivel Seokjin kitalálta, hogy el akarja hozni Nam-ot is. Na meg Chim már Hoseok-ot is ráncigálja. Akkor már én sem maradhattam haverok nélkül, Taehyung-ot és Yoongi-t is elhívtam, akikkel majd ott fogunk a helyszínen találkozni. Szóval heten leszünk, ami nem kevés úgy, hogy eredetileg csak ketten jöttünk volna Jimin-nel.

Amúgy listát írtam, hogy kik jönnek, mert még néhány ismerősöm és osztálytársam is rábólintott, csak rájuk nem szánnék annyi időt, mint a többiekre. A többiekre meg nem pazorolok többet, mint Jimin-re. Ez egy ilyen körforgás, vagy mi.

Odaérünk Jimin-ékhez, aki felcsönget és lehívja a két jómadarat, Namjoon-t és Hoseok-ot.

-Sziasztok! - pacsizik le velük párom. Én csak intek nekik, de Jin nem fogja vissza magát és konkrétan ráugrik Nam-ra.

-Monieeeee!!! Annyira hiányoztál! - puszilgatja meg arcát tesóm, amin jót kuncogok. Aranyosak együtt. Namjoon csak mosolyogva nézi párját, majd egy kis csókot nyomva szájára elengedi őt és összekulcsolja ujjaikat.

-Te is nekem Jinnie! - vigyorog a kígyó démon, aki amúgy itt most a legidősebb közülünk.

-Szia Hobi! - köszönti a macim az egyfolytában mosolygó fiút. Kicsit már furcsának találom azzal, hogy mennyit mosolyog, de van, akinek ez biztos bejön. Csak nem nekem. Rest In Piece.

Miután felszedjük a párost, tovább megyünk és innen már nem messze található az az isi, ami a mi célpontunk most. Már távolról is ki lehet venni a nagy épület tetejét. Egyszer voltam már ebben az iskolában és tudom, hogy a tornaterem legalább kétszer — ha nem háromszor — nagyobb, mint a mi sulinkban lévő. A tatamik is sokkal tisztábbak és jobb rajtuk küzdeni. Egyik legjobb helyet választotta a verseny kiírója, ez az középiskola nincs annyira lepukkanva, mint a legtöbb itt Szöul-ban.