Álarc {Jikook} /BEFEJEZETT/

XX. Repedés

2019. November 17. ( Vasárnap )

Volt már valaha olyan érzésetek, hogy hiányoltok valakit, de még csak egy napja sem volt, hogy utoljára láttátok?

Én pont így vagyok Chim-mel. A tegnapi buli és kisebb hisztériám után azt mondta, hogy dolga van... az egész szombatot egyedül töltöttem, most pedig éppen a televízió előtt ülök és valami szar bűnüldözési valamit nézek, de igazából nem is nagyon figyelek rá...

Lehet írnom kéne Jimin-nek, hogy ideje lenne találkoznunk? Nem ártana...

Jungcookie🍪

Szia Chim baba💜

MoChim❤️

Szia Jungkookie

Jungcookie🍪

Mi lenne ha ma
eljönnél velem
egy bárba este fele?
Hiányzol...

MoChim❤️

Te is nekem...
Benne vagyok
Mikorra legyek kész?

Jungcookie🍪

Délután 6?

MoChim❤️

Rendicsek!
Ott leszek nálad
18:15-re
Szeretlek Kooksie🧡

Jungcookie🍪

Én is téged Jimin💜

Ez a tartalmas beszélgetés után ledobom magam mellé a telefonom a kanapéra és a televízión lévő órára pillantva konstatálom, hogy már délután négy óra harminc perc van. El kéne kezdenem készülődni...

Pár perc nyújtózkodás után felállok a kényelmet nyújtó tárgyról, majd a szobámba menve előszedem a ruhámat amit viselni szeretnék és a törölközőmet is leveszem a radiátorról.

A fürdőszobát célba véve indulok meg arra. Bekopogok a helyiségbe, mivel Jin itthon van, de valószínűleg a szobájában ügyködik valamin.

Végül bemegyek a fürdőbe, lerakom a cuccaim a mosógépre és gyorsan levetkőzöm, majd beállok a tus alá. Magamra folyatom a forró vizet, mire fel is szisszenek és hidegebbre veszem a hőfokot. A tusfürdőt és a sampont a kezembe véve elsőre megmosom hajam, majd a testem is kosztalanítom.

Végül tisztán, vizes hajjal lépek ki a tusolóból. A törölközőt elveszem a mosógépről és felitatom vele a hajamról lefolyó cseppeket. Végül hasfalam is megtörlöm.

A kirakott boxert magamra veszem, a többi ruhával együtt. Egy elég nagy szakadás van a kék farmeromon, míg a pólóm egyszerű fehér. Egy fekete zoknit még magamra kapok, majd kimenve a mellékhelységből veszem irányba bátyám szobáját. Mielőtt rátörnék, bekopogok.

-Gyere! - szól vissza, mire nem is tétlenkedem, kinyitom az ajtót és a bátyámat keresem a sötét szobában tekintetemmel. Az ágyon ül a rózsaszín pulcsijában és a kezében van a kedvenc plüsse. Lehet aludni készült... bocsi Jinnie.

-Zavarok? - kérdezem tarkóm vakarva. Csak megrázza a fejét, majd ásít egyet. Lehet nem is most készült aludni, hanem felkeltettem? Ki tudja... - Annyit szeretnék mondani, hogy elmegyek ma inni Jimin-nel. Mindjárt itt van. - nézek le órámra, ami tizennyolc óra kilenc percet mutat.

-Rendben... - teszi szája elé kezét, majd nagyra nyitja ajkait és az előző mozdulatot, azaz az ásítást, megismétli. - Menj csak... - mosolyog rám kedvesen, amit viszonzok. Végszóra megszólal a csengő. Mosolyogva megyek le üdvözölni Chim-et. Ahogy kinyitom az ajtót, azonnal ajkaira hajolva köszöntöm. Olyan furcsa... másfél napot nem volt velem és most úgy önt el az adrenalin, hogy érzem a pillangókat repkedni alhasamban. Nyelvemet kidugom és szinte leerőszakolom ízlelőszervem torkán. Annyira, de annyira hiányoztak azok a puha ajkak! Végül pihegve elhúzódok tőle egy levakarhatatlan mosoly kíséretében. Kicsit vörösödve hajtja le fejét, majd megrázza azt és felnéz rám.

-Szia baba. Bejössz vagy induljunk azonnal? - billentem oldalra fejem.

-Mehetünk. - mosolyodik el szélesen. Most is eltűnnek cuki, fekete, gomb szemei. Viszont amikor kinyitja a szemét az nem a megszokott hollóhoz hasonló színben pompázik, hanem kéken világít... Mint a maszkja...

Többet pislog, hogy szemei visszaváltozzanak, de ő is érzi, hogy ez nem lehetséges. Rámnéz csillogó szemeivel és nyel egyet. Próbálja visszafogni magát? De mégis mi a fenétől?

-Jól vagy? - kérdezem aggódva.

-Nem! - fogja fejét és halántékát masszírozza. Közelebb lépek hozzá, de amikor karjaim közé zárnám, elhúzódik. Most akkor... nem ölelhetem meg...?

-Mi a baj? - nézek rá és olyan furán érzem magam.

-Nem akarok neked is fájdalmat okozni... - fogja meg fejét, majd összecsuklik védtelen teste és halkan ad ki furcsa hangokat, egyre állatiasabban. - Grüüühhh... - morog, mint egy igazi róka. Hirtelen meglátom előbújni gyönyörű, hófehér füleit és farkait. Szemeim elkerekednek, szerencsére a kerítéstől nem látszik Jimin, de azért nem lennék ebben száz százalékosan biztos...

-Hozzád érhete... - végig sem tudom mondani, szavamba vág.

-NEM! - üvölt fel fájdalmasan. Karmait végighúzza a kövön... most veszem észre azokat is... - Figyelj JeongGuk... - szólít meg teljes nevemen, amit nem tudok hova tenni így hirtelen. - Tudod mit? - húzza sejtelmes vigyorra ajkait, ami egy kicsit megrémiszt, de hagyom magam. - Add ide a kezed. Érints meg! - parancsol rám. Óvatosan mellé gugolok és hátát kezdem simogatni. Ahogy hozzáérek, azonnal elkapja kezem és karmait végighúzza. Fájdalmasan felüvöltenék, de beharapom alsó ajkam, így csak valami nyüszítés hagyja el torkom. Végül Chim kinyitja nagyra a száját és beleharap bőrömbe. Csak úgy folyik vérem és kezdek bepánikolni. Jimin a vér láttára megnyalja ajkait, majd lenyalja a vörös váladékot. Mint valami vámpír baszki...

Még pár percig nyalogatja véres karomat, majd szeme visszaváltozik az eredeti színébe és elengedi csuklóm. Azonnal a vérző sebemre kapom a kezem és megint felszisszenek. Mérgesen nézek Chim-re akinek elsőre döbbenettség, majd sajnálat, végül pedig megbánás csillan meg szemében.

-Hozok valamit! - ugrik fel a földről. Egyre véresebb lesz a föld alattam, mire párom végre kihozza azt a nyamvadt elsősegély dobozt. Amikor elveszem kezemet a sebről, csak akkor látom, hogy már el is kezdett összeforrni... Mi a franc?

Minnie nem zavartatja magát, sebemet gyorsan lefertőtleníti, mielőtt még elfertőződne, majd kötést is teker kezem köré. Végül a kötésre ad egy puszit, ami megmosolyogtat. Az ő szája is felveszi az ajak görbületet és cukin viszonozza gesztusom.

-Sajnálom... múltkor mondtam, hogy régen vadásztam és elkapott a hév meg... - habog össze-vissza, de megszakítom azzal, hogy magamhoz ölelve csókolok ajkaira. Elsőre meglepődik, majd viszonozza csókom.

-Na gyere, mert soha nem érünk el oda ahova készültünk. - tápászkodom fel jobb kezemet térdemre helyezve, majd neki nyújtom végtagom. Belehelyezi mancsát lapát tenyerembe, míg másik kacsómmal a farmerdzsekimért nyúlok, majd becsukom magam után az ajtót. Gyorsan magamra kapom a kabátot és már útnak is indulunk...

A úticél egy melegbár.