Vajon tényleg létezik a természetfeletti...?
"-Mit szeretnél, Kookie? - hangjától csak még jobban beindulok. Halkan belekuncog a végébe, de a szoba csendjében angyalian cseng. Hajába túrok erőszakosan és ugyanilyen erővel visszanyomom fejét farkamma...
Szinte fel sem tudok eszmélni hatalmas orgazmusomból, Jimin máris a fürdőben keres menedéket. Hangosan pihegve terülök ki az ágyon, miközben mosolygok, mint a vadalma.
Olyan jól szop, hogy az szavakba önthetetlen. Mindenben annyira tökéletes. Úgy imádom, mondjuk most lehet utána kéne mennem, mivel szegény bezárkózott előlem a fürdőbe.
Próbálom rendezni légzésem, majd amikor úgy érzem sikerült ez valamennyire, a ruhásszekrényhez lépek és kitárom a falapot.
Gondolkozóba esve, államat vakargatva lesem ruháimat. Mit kéne felvennem? Ha túl szűk pólót veszek, akkor mindenki megnéz az utcán, amihez semmi kedvem, viszont Jimin kedvében járhatok. A bőrdzsekim is régen hordtam már. Mondjuk megfáznék ilyen időben, mivel az alá nagyon hülyén néz ki még egy pulóver. Szóval kilőve.
Tekintetem megállapodik egy fehér pulcsin, mire szemem felcsillan. Tökéletesen állna egy bő nadrággal és begöndörített hajjal. Még jó, hogy a göndörítő hála égnek itt van a szobámban, mert valamikor még körülbelül négy hete itt hagytam, azóta nem vittem vissza. Most pont jól jön a hanyagságom.
Gyorsan kikapkodom a kiválasztott ruhákat, majd az ágyra hajítom őket. Felveszem az alsónadrágomat, majd egy pár zoknit is kihalászok a fiókból, amit szintén magamra aggatok.
A ruhákat gyorsan felkapom, majd a kisszekrényemhez lépek, amit kinyitok.
Upsz, rossz fiók. Ez a kottonos rész, bár mostanában egyáltalán nem használok gumit, aminek oka, hogy csak Jimin-nel vagyok, akinek nincs semmi betegsége. Az sem biztos, hogy elkaphatnék akármit, mivel természetfeletti lény vagyok, de jobb félni, mint megijedni.
Arébb lépdelek, majd felkapom a göndörítőt és egy fésűt. Gyorsan beállítom hajkoronám és elrendezem — mostmár — göndör tincseim, majd a tükör elé totyogok, hogy megnézzem az összeképet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Miután kinézegetem magam a tükörben, úgy döntök ideje bekopogni Jimin-hez, aki még mindig a mosdóban kuksol. Remélem nem azért, mert beragadt szegény...
A fürdő felé veszem az irányt, majd amikor a sötét falappal szembe találom magamat, bekopogok.
-Foglalt! - szólal meg Chim édes hangján.
-Jó vagy, Jimin? - kérdezem aggódva. Nem tudom mi lehet vele. Azért annyira csak nem béna, hogy lehúzza magát a toaletten.
-Ezt hallottam! - szólal meg morogva.
-Jól van na, már saját gondolataim sem lehetnek. - forgatom meg szemeim. Tudja, hogy nem szoktam még hozzá ahhoz, hogy a fejemben turkáljon, de mégis megteszi, ami néhány esetben rohadt idegesítő tud lenni. - Mikor végzel? - kérdezem kedvesebb hangsúllyal, mint az előbb.
