Álarc {Jikook} /BEFEJEZETT/

XXXVI. Repedés

Felmegyünk a pályára. Olyan régen éreztem már a tatami illatát. Olyan régen álltam a közönség előtt. Olyan régen rántott magához a versennyel járó adrenalint.

Annyira hiányzott a sport. Túlságosan elhanyagoltam, ami meg is látszik. Teljesen túl vagy fűtve, minden kavarog bennem, nem tudom hogyan fogok így technikákat véghez vinni, de megpróbálom a tőlem telhető legjobbat. Meg fogom nyerni. Legyőzöm Kyungsoo-t!

Felállunk a szőnyeg két oldalára. Mindketten kimért léptekkel haladunk, miközben farkasszemet nézünk. Vajon ki lesz az erősebb ragadozó? Melyikünk fog hamarabb elvészni a csatában? Ki marad alul? Ez olyan, mint amikor egy falkában két farkas összeverekszik és csak egy lehet az Alfa. Az, aki mindenkinél erősebb, aki mindenkit legyőz. Én leszek az Alfa!

Meghajlunk egymás előtt, a tekintetünket el nem véve a másikról. Pont van egy pillanatom arra, hogy végigmérjem ellenfelem. Kicsit dús ajak, nagy szemek, rövid haj. Teste közel sem olyan kidolgozott, mint az enyém. Ez neki azonnal hátrány. Tekintete nem olyan kemény, mint amilyennek lennie kéne. Meglágyul, ami nem szerencsés. Nem lesz nehéz dolgom.

Tele vagyok előnyökkel, viszont ha nem gondolkodom, annak nem lesz jó vége. Látásból megmondom, hogy ez a srác egy nagyon eszes gyerek, de marha nyugodt természetű. Olyan könnyű átlátni rajtuk...

Meghajlunk, majd felhangzik a jól ismert "sijag" szócska (magyarul: Mehet!) és azonnal neki is futunk a másiknak. Az elején az erőkifejtése a fontos, majd utána technika. Ahogy belécsapódok azonnal elkezdem tolni, hogy megmutassam neki: Én vagyok előnyben erő fényében.

Szívem a torkomban dobog, ahogy arra gondolok, hogy szerelmem is végignézi azt, ahogy versenyzek. Izmaim megfeszülnek és nagyobb erőt fejtek ki magamon, így ellenfelem kicsit meginog, de hamar visszahozza a lemaradását és bepróbálkozik egy egyszerű gánccsal, de időben elkerülöm úgy, hogy visszakulcsolom arra a lábára a sajátomat, amivel próbálkozott. Egyensúlyát veszti és a földön köt ki, én pedig ráesek.

A sípszó felhallatszik.

-Pont! Jeon Jeong Guk! - mondja a bíró. Felállok a gyerekről, majd visszasétálok a helyemre, hogy újult erővel nekifuthassak ellenfelemnek. Nem könnyű, sok energiát vesztettem. Mindenki azt hiszi, hogy ez a sport annyira egyszerű. Pedig nem az. Egyik sport sem az. Nagyon sokat kell gondolkodni és jól meg kell fontolnod a következő lépésed, vagy azonnal a földön kötsz ki, mint az az előbb is láthatóvá  vált. Eddig benntartott levegőmet kifújom és újabb mély lélegzetet veszek. A fiú nem mer rám nézni. Nyert ügyem van, fél tőlem.

Újra felharsan a nyitó szó, megint nekifutunk egymásnak. Most jóval erősebben kezd el tolni, mint az előbb, de érzem, hogy már ő is fárad és nagyon gondolkozik valamin. Hirtelen megfogja kabátom tetejét és fel sem tudom fogni mi történik velem, egy egyszerű mozdulattal a földön kötök ki. Pislogni sincs időm, annyira meglepődtem, ami arcomra is kiült. Felnézek a fiúra, aki ridegen néz, semmi érzelmet sem kimutatva. Egy szempillantás alatt állok fel és porolom le magam.

-Pont! Do Kyung Soo! - kicsit szégyellem magam, de nem vagyok ennyire ijedős. Most csak három kört játszunk, így ez a meccs pont. Nem veszíthetek!

Annyira furcsán érzem magam. Megfelelési kényszerem van, ami enyhe szorongást ad a mellkasomban. Kicsit meg is ingok a kemény pozíciómból, amit Kyungsoo azonnal észre is vesz. Baszd ki! Elárultam magam!

Nyugodj le, Jungkook! - hallom meg fülemben Jimin hangját, ahogy telepatikusan beszél velem. Felé kapom fejemet, mert nem értem honnan a francból tudja, hogy gondolkodom, olyan messziről. - Nagyon hangosak a gondolataid. Nyugodj meg, zárd ki az agyad. Hunyd le a szemed és csak a hangomra figyelj! Bízz bennem. - csak bólintok egyet és csukott szemmel várom Chim instrukcióit. Most sípszóval indítják el a mérkőzést. - Indulj meg! - úgy teszek, ahogy mondja és nekifutok az ellenfelemnek. Izomból tolni kezdem, miközben szemeimet még mindig lehunyva tartom. Összeszorítom fogaimat, mikor Kyungsoo egy erőteljesebbet lök rajtam. - Belső horog. - ennyit mond Jimin, én pedig azonnal cselekszem. Bekulcsolom bal bokámat lábai között és kihúzom a lábát. A fiú egy hangos csattanással ér földet, de még mindig csukva vannak a szemeim. Addig zárva tartom, amíg Chim azt nem mondja, hogy kinyithatom. - Had lássam a szemed.

Azonnal felnyitom pilláim és Jiminie-re pillantok, aki elégedetten mosolyodik el. Lenézek a még mindig földön fekvő vesztesre, majd gúnyosan elmosolyodom.

-Wow! - szólal meg a bíró. - Vagyis... - köszörüli meg torkát. - Pont! Jeon Jeong Guk! - néz rám elismerően, ami jól esik. - Meg is van a győztes. - mosolyodik el. Nyertem!

Nem mondják ki, de mindenki tudja, hogy ki a győztes. Egy elégedett vigyorral az arcomon fogok kezet Kyungsoo-val, majd mindketten lelépünk a szőnyegről, egy utolsó meghajlás kíséretében.

-EZ EGY TERMÉSZETFELETTI! - üvölt fel hirtelen Kyungsoo, amit nem tudok mire vélni, így csak kikerekedett szemekkel nézek rá. Mi a retkes kurva élet? - Be van építve a ruhámban egy kis chip, ami enyhén megcsíp, ha természetfeletti csuklójához érek. EMBEREK! VIGYÁZZATOK VELE!

Oh, hogy a jó büdös élet vinné el az anyja picsájába ezt a rohadékot. Vagy egyszerűen valaki seggbe baszhatná szárazon!

Hát öhmm... nem sok hozzáfűzni valóm van a részhez. Nagyon be fog indulni a történet most, hogy elértünk a fordulóponthoz. Fénysebességgel haladunk a könyv végéhez, aminek van negatív és pozitív oldala is. A negatív az, hogy szerettem írni a könyvet. A pozitív az, hogy van a következő könyvemhez nagyon sokfajta ötletem. Majd ti dönthettek ennek a könyvnek a végén, hogy melyik történetet kezdjem el írni.

Amúgy bocsánat azoknak, akik nagyon csípik D.O.-t, de sajnos valakinek meg kellett kapnia ezt a szerepet és rá esett a választásom. Nem tudom miért, de úgy éreztem, hogy egy EXO tagot fogok kiválasztani. Remélem nem sértettem meg ezzel senkit, imádom az EXO-t, a második kedvenc bandám, szóval remélem nincs hari. 💜🥺

És köszönöm a 10K megtekintést. Így megláttam és nem akartam hinni a szememnek, hogy EZEN a könyvön meglett az ennyi nézettség. Ez baromi sok, amit csak nektek köszönhetek! 💜😍

Sziasztok