Nem Jikook!
Park Jimin egy sikeres cég tulajdonosa, boldogan él feleségével, akivel első közös gyermeküket várják. Tehetséges, okos, dúsgazdag, szemtelenül fiatal és elképesztően jóképű. Minden tökéletes, mígnem eljön a születés pillanata, ahol az a...
A baleset folyamán keletkezett por kezdett leülni, így láthatóvá váltak a történtek. A rendőrök kiszállva járműveikből rohantak az összeroncsolódott autóhoz, ahol meghallották a keserves gyermek sírást. Az egyikük rögtön a mentőket hívta, míg a másikuk a kicsit kezdte keresni. Az autó eleje teljesen összenyomva állt, vasrudakkal keresztül döfve.
- A gyanúsított járműve balesetet szenvedett. - szólt be a rádióján. A kitört ablakokon keresztül kereste a sírás forrását melyet a hátsó ülésről hallott. Ott egy nő ült kifordult testtartással, keresztül szúrt mellkassal, mozdulatlanul. A kicsi sírását közvetlenül alóla hallotta, de onnan nem tudta megközelíteni. A tönkre ment autót megkerülte és kinyitotta a másik ajtót, ahonnan meglátta a könnyes szemű, alig egy éves gyermeket. A mozdulatlan nő tartásából tudta, hogy az védelmezni próbálta és sikerrel is járt. A férfi nehezen mászott be, mert az ülések teljesen összenyomódtak.
- Két halott nő, a húszas éveik végén. - szólt be rádión a társa. - Egy gyermek még él, a harmadik nőt meg kell vizsgálnom. - folytatta, majd az ablakon benyúlva kereste meg a mozdulatlan pulzusát.
- Ne félj kicsike, semmi baj nincs. - próbálta nyugtatni a másik férfi, aki már elővette kését, hogy elvágja a biztonsági övet, ezzel könnyebbé téve a kicsi kiszabadítását. A baba továbbra is sírt, de kezecskéit a rendőr felé nyújtotta. - Ügyes vagy, gyere ide hozzám. - duruzsolta kedvesen. Óvatosan próbálta kihúzni, mikor az addig mozdulatlan nő rekedtesen megszólalt.
- Kérem... vigyázzon rá... - suttogta, hallható fájdalommal a hangjában.
- Nem lesz semmi baj, tartson ki! A mentő mindjárt ideér. - hadarta el gyorsan. - A gyermek az öné?
- Nem... - lehelte erőtlenül.
- Én Kim Namjoon százados vagyok, a társammal együtt értünk ide. Tudna nekünk mondani valamit a balesetről? - választ nem, csak fájdalmas nyöszörgést kapott.
- Nézzék meg... a másik autót. - szenvedte ki a nő.
- Másik autó? - nézett fel Namjoon. - Bassza meg! Yoongi, van még egy autó. Menj nézd meg! - szólt társának, aki sietve kereste meg a másik járművet, mely az árokban kötött ki. - Honnan tudta? - nézett a nőre döbbenten. Közben végre sikeresen kitudta húzni a gyermeket, aki továbbra is keservesen sírt, de erősen kapaszkodott a férfi ruhájába. - Semmi baj, most már minden rendben lesz. - simogatta a hátát.
- Na hagyja, hogy... bántsák. - nyögte újra a nő. - Ígérje meg.
- A szavamat adom. - bólintott Namjoon.
- Központ, itt Min Yoongi százados. Több mentőre lesz szükség a baleset helyszínén. Ismétlem: több mentőre lesz szükség a baleset helyszínén. - ért vissza a másik rendőr. - A másik autóban négyen utaztak. Ketten életüket vesztették, ketten megsérültek és ellátásra szorulnak. - darálta le társának. - A kicsi jól van?
- Szerintem eltört a lába. Nagyon sír és a csontja nem éppen úgy áll, ahogy kéne. - fordult úgy, hogy a másik is lássa. Yoongi arcán őszinte sajnálat futott át, majd közelebb lépett hozzájuk.
- Helló Picur! - kezdte simogatni a baba hátát. - Megengeded, hogy megnézzem a lábacskádat? - beszélt folyamatosan, közben az említett testrészt kezdte vizsgálni. - Szerencsére nincs eltörve, de kificamodott és minél előbb vissza kell tenni.
- Meg tudod csinálni? A mentők már így is késnek.
- Persze. - bólintott rögtön. - Fogd úgy, hogy felém forduljon. - Namjoon tette, amit társa kért és óvatosan tartva a kicsit fordította felé. - Ez nagyon fog fájni Picurka. - nézett a kicsi szemeibe, de gyorsan elővett egy kis csomag sütit a zsebéből és társa kezébe adta, miután kibontotta azt. - Ezt tedd a szájába. Erre harapjon majd rá, ne a nyelvére. - Namjoon bólintott és a kicsi szájához emelte a süteményt. - Ha szólok, csináld! - nyomatékosította szavait. Mindkét kezével a baba bokájára fogott és megkereste a pontot, ahol a ficam történt. - Oké, háromra húzom. - nézett Namjoonra. - Egy, kettő... - itt Namjoon a baba szájába tolta a sütit. - Három! - rántotta meg a kicsi lábát, aki fájdalmas sírásba kezdett.
- Ne haragudj ránk Picur! - fordította meg a kicsit Namjoon és ölelte magához. Ringatta és beszélt hozzá, ezzel lassan megnyugtatva őt, míg az autóban maradt utolsó lélek kezdett lassan kihunyni.
Gina szemei elnehezedtek, testét hidegnek érezte és tudta: már nincs sok hátra.
- Köszönöm Jina. - mondta még utoljára, mielőtt fejét lehajtotta és végleg lehunyta pilláit.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
