Pray

6.

~The thought of kissing you is stuck in my head~

~Tiana Messer~

Harryvel végül abban maradtunk, hogy nemsokára elintézi a találkozómat Daviddel, bár nem nagyon volt oda az ötletért. Muszáj vele találkoznom. Amikor visszakaptam a telefonom és több nap után végre felhívtam eléggé kiakadt, valjuk be, jogosan. Megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy a beteges nagynénémnek segítek és sikerült egy kicsit lecsillapítani a kedélyeket, de ezt nem csinálhatom már sokáig vele. Egyrészt ő sem hülye, másrészt pedig kezdem unni az örökös színjátékot.

A "világ összes nyugalmával" dolgoztam a laptopomon, még este 8kor is, annyi lemaradásom volt, amiért nem tudok bemenni az irodába. Minden nap úgy fekszem le, hogy talán ennél rosszabb már nem lehet, ám a sors oly kegyes, hogy megmutatja mennyire rosszul gondoltam.

Ma is a már szokásossá vált forgatókönyv szerint csináltam a kis dolgaim, amikor meghallottam, hogy valaki szinte beszakítja a bejárati ajtót. Azonnal lesiettem, hogy megnézzem mégis mi történt. Harry magas alakját véltem felfedezni ahogy a konyhapult fölött görnyed a sötétben. Mikor rájöttem, hogy nem egy vadidegen botorkál a házban nyugodtabban sétáltam oda és próbáltam kitalálni, vajon mi történt. Felkapcsoltam a kis villanyt, hogy jobban lássam mi történt.

-Harry...- szóltam halkan a fiúnak, aki lehajtott fejjel támasztotta a konyhaszekrényt. Mivel nem válaszolt még közelebb merészkedtem, és kissé bátortalanul érintettem meg vállát, hogy felhívjam a figyelmét magamra. Lassan fordította felém a fejét, a lélegzetem pedig a szó szoros értelmében elállt a látványtól. A szemöldöke és a szája is fel volt szakadva és ütések nyoma látszódott jobb arccsontján. Hátrahőköltem a meglepettségtől. Mindenbizonnyal megverték és a látványból kiindulva, feltételezem, hogy nem csak egy ember felelős azért, ami történt vele.
-Jól vagyok.- dörmögte, mikor meglátta a meglepettségtől elsápadt arcom. Majd megfordulva csípőjével támasztotta tovább a szekrényt. Én csak álltam előtte es szörnyülködtem arcán. Sosem gondoltam, hogy egyszer így fogom látni. Pont őt.
-Mi történt?- kérdeztem olyan halkan, amennyire csak tudtam. Nem is bántam volna ha nem hallja meg, féltem, hogy leharapja a fejem már csak a kérdésért is.
-Benyeltem a pofonokat, amiket neked szántak.-olyan szánalommal nézett rám, amitől egy jókora gombóc keletkezett a torkomban. Legszívesebben azon nyomban otthagytam volna, de tudtam, hogy ez az egész Aaron műve. A lelkiismeretfurdalás amit éreztem nem engedte, hogy otthagyjam a francba, pedig nagyon szerettem volna.

Figyelmenkívül hagyva a csípős beszólását megfogtam a kezét és a fürdőszoba felé húztam. Ismét felkészültem az ellenkezésre, azonban egy lemondó sóhaj után készségesen követett. A fürdőbe érve felkapcsoltam a villanyt és az elsősegélydoboz keresésére indultam. A harmadik polcon meg is tálaltam és levéve azt szemrevételeztem a tartalmát. Harry keresztbefont karokkal és semleges tekintettel figyelte mozdulataim. Egy tiszta vattát vettem elő és a rácsepegtetett fertőtlenítővel óvatosan nyúltam először a szemöldöke felé. Engedélykérően pillantottam a bosszús göndörre, válaszul pedig egy kicsit oldalradöntötte a fejét, hogy könnyebben hozzáférjek a sebhez. Magasságának köszönhetően lábujjhegyre kellett állnom, hogy kényelmesen felérjem, ezért keresztbe tett kezeire támaszkodva folytattam a dolgom. Tekintetét mélyen beleásta az enyémbe ezzel megnehezítve a dolgom. Semmit sem láttam az arcán egyszerűen csak érzések nélkül bámult, miközben majd megölt a kíváncsiság, hogy vajon mi járhat a fejében. Az egyik pillanatban a világ legnagyobb bunkója, a másikban pedig úgy viselkedik mintha én lennék a legérdekesebb dolog, amit valaha látott. Nem értem. Teljesen összezavart. Olyan zavarbaejtő pillantásokkal illetett, amitől minden nő hamar eszét veszti. És ez velem sem volt másként. Egy pillanatra sem vette le rólam tekintetét és nagyon zavart, amiért nem láttam a fejébe. Felesleges lett volna tovább tagadnom magamnak, hogy milyen hatással van rám ez az érzéketlen viselkedése. Az arcán lévő sebek csak megjobban kiemelték rosszfiús vonásait és bár nagyon szexinek tálaltam, sajnáltam, hogy miattam keveredett bajba. Mondjuk szerintem azt magától is megtalálná.