29.

122 3 4
                                        

~ You can't win what you want if you keep fighting for the wrong thing~

~Tiana Messer~

Élvezettel hallgattam, ahogy ropogott a friss hó a talpam alatt miközben sétáltam a közeli parkban. Ilyenkor januárban miután már lecsengtek az ünnepek mindenki próbál visszazökkenni a rendes kerékvágásba. Az emberek visszamennek dolgozni, elkezdődtek az iskolák, lekerültek a díszek. Lassan már nyoma sem volt a nagy felhajtásnak, amit az újév miatt csaptak. Én szokás szerint otthon ünnepeltem. Sosem vágytam rá, hogy egy embertömegben hánykolódva töltsem az estét és közben kapkodjam a fejem a nem létező barátaim után. Így inkább maradtam otthon, egyedül. Hazudnék ha azt mondanám nem jutott eszembe milliószor, hogy Harry kivel ünnepelhet de a lehető leggyorsabb módon nyomtam el magamban az ilyesfajta gondolatokat. Igyekeztem lefoglalni a gondolataimat otthon, ami egész jól sikerült is a kanapén fetrengéssel.

Volt rá nagyjából 2 hetem, hogy kipihenjem az egész éves fáradalmakat -amiből valjuk be volt bőven-  és újult erővel kezdjem az évet. Volt időm gondolkozni és ezt rendesen ki is használtam. Túl vagyok a "semmit nem ér az életem, minek szenvedek tovább" lejtőn és most úgy érzem, hogy a hullámvasút legtetejére tartok. Fiatal vagyok teli célokkal. Már ami a munkámat illeti. A magánéletem továbbra is romokban hever de úgy döntöttem nincs értelme újra és újra összeraknom a darabkáimat, hogy aztán mégkisebb szilánkokra törve hulljon minden a porba. Így hát minden erőmmel a munkámra fogok koncentrálni, főleg, hogy az új év eljövetelével rengeteg megpróbáltatás áll majd előttem. Az első és talán a legfontosabb a jövőhónapban tartandó hatalmas pókerest, ami Harry kaszinójában lesz megtartva. Rengeteg fontos és befolyásos ember lesz jelen. Valószínűleg jó pár alvilági  alak is de ami fontosabb -legalábbis számomra- számos potenciális jövőbeli ügyfél is. Ha jól tudom már 4 éve szinte hagyomány egy év eleji összejövetel, amikor minden fontosabb ember összegyűlik és megosszák egymással terveiket, különböző hátsó szándékokkal. A névsort megkaptam én is és meglepődve tapasztaltam, hogy a szokásos nevek mellett olyan embereket is találtam a listán akik teljesen tiszta dolgokkal foglalkoznak. Egy halvány reménysugár csillant meg a szívemben, hogy talán változnak a dolgok de a józan eszem hamar elvetette ezt. Egy patyolat tiszta ember nem kerül csak úgy ilyen társaságba. Pontosan úgy, ahogy én sem. Tiszta cég, tiszta alkalmazottak mégis a legromlottabb embereknek teremtek alkalmat a kapcsolattartásra. Na szép.

Viszont ha már csinálok valamit csináljam a legjobban elven lendültem bele a munkálatokba, amik el is repítették számomra annyira az időt, hogy most itt állok a tükör előtt és próbálom kitalalni vajon melyik ruha illene a legjobban erre a különleges estére. Nem szeretném túlságosán felhívni magamra a figyelmet de egy ilyen eseményre nem mehetek melegítőben sem így az arany közép utat megteremtve választottam ki egy fekete ruhát, amely arany sávokkal díszített és nem mutat sokat éppen annyit, amenyit kell, hogy valakit teljesen az őrületbe kergessek vele. Nem mintha ez lenne a célom. A szokásos és mára már unalmassá vált smink rituálém után hamar kocsiba pattantam és indultam az esemény helyszínére. Nem mondanám, hogy vártam a ma estét, de azzal sem hazudnék, hogy a gyomrom ököl méretűre van zsugorodva az idegességtől. Alapból izgulok minden egyes este, hogy minden a lehető legnagyobb rendben legyen de ma túl sok minden jött össze. Ez tényleg egy nagyon fonros este számomra és amennyire ott akarok lenni annyira szaladnék világgá is. Egész este egy asztalnál kell ülnöm és Harry idegesítően tökéletes arcát néznem. Ez lesz számomra az elkerülhetetlen vég. Hosszú hetekig húztam ezt, mindig kikerülve az alkalmat mikor huzamosabb ideig kellett volna Harry közelében lennem de most már nincs mit tenni. Azok a kis találkozok viszonylag hamar elrepültek csak egy egy szót váltva a másikkal de ez most más lesz. A hab a tortán pedig az, hogy játszanom is kell így nem elég testben, fejben is maximálisan ott kell lennem. Amíg levezettem az utam felvarázsoltam az arcomra az átláthatatlan és magabiztos álarcom majd besétáltam a megfelelő terembe.

PrayOù les histoires vivent. Découvrez maintenant