A párom, Tom Hiddleston | BEFEJEZETT

𝓒𝓱𝓪𝓹𝓽𝓮𝓻 𝓼𝓮𝓿𝓮𝓷𝓽𝓮𝓮𝓷

Gyerekek! +18 +18 +18 +18‼️‼️❗️
Nem szoktam ehhez hasonló fejezeteket írni, de ki akartam próbálni valami újat. Remélem tetszik😊.

A csütörtöki nap hátralévő része kellemesen telt. Tommal a kanapén csókcsaták közepette Netflix sorozatokat bámultunk. A kapcsolatunk legalább annyira elmélyült, hogy merjük egymást tapizni. Ez egy kicsit úgy hangzott mintha egy kiskamasz lennék, de akkor is ez a helyzet, sőt. Tegnap még Tomról a pólója is lekerült, viszont ezeknél tovább nem mentünk. Viszont van még időnk. Hisz szerdán jött, és két hétig marad, és ha minden jól megy, akkor valamelyik hétvégén meglátogatom. Ha nem csókolóztunk, akkor vagy ettünk, vagy kivittük Missy-t sétálni. Péntek reggel viszont szomorú búcsút kellett vennem tőle, ugyanis egyetemre be kell járni. Viszont nem ébredt fel. Arra sem ébredt fel, hogy óvó kezei közül (mivel együtt aludtunk, és ez nem fog változni😏) kislisszantam, a fürdőben elvégeztem a reggeli rutinom, majd a gardróbban átöltöztem, azután kiskutyámnak, meg magamnak is adtam reggelit. Viszont nem akartam egy szó nélkül elmenni, így neki is készítettem reggelit, amit a hűtőbe tettem, a konyhapulton pedig egy sárga cetlit hagytam: "𝐸𝓁𝓂𝑒𝓃𝓉𝑒𝓂 𝓈𝓊𝓁𝒾𝒷𝒶, 𝒽𝒶𝓂𝒶𝓇𝑜𝓈𝒶𝓃 𝒿𝑜̈𝓋𝑜̈𝓀, 𝓅𝓊𝓈𝓏𝒾 𝓈𝓏𝑒𝓇𝑒𝓉𝓁𝑒𝓀❤️!". Természetesen, angolul írtam. És mielőtt kiléptem volna az ajtón, gyorsan visszamentem a hálószobába. Még egy pillanatig gyönyörködtem az alvó kedvesemben, aki épp a hasán aludt, amit rémesen aranyosnak találtam. Csendben odahajoltam hozzá, kedvesen megsimogattam meztelen hátát, majd suttogva hozzászóltam. 
– Elmentem suliba, kicsim – mondtam, mire morogni kezdett. 
– Ejvegylek? – szerintem ez azt akarta takarni, hogy elvigyen-e. Szélesen elmosolyodtam ezen. 
– Nem kell, drágám, pihenj csak, dél körül jövök, csináltam neked reggelit, megtalálod a hűtőben – megpusziltam a feje búbját, mire újabb próbálkozást tett a beszéddel. 
– Szejtlek – vagyis, fordításom szerint, szeretlek. Még szélesebben elmosolyodtam. Tom, nem is tudod, mennyire feldobtad a napom. 
– Én is szeretlek – válaszoltam neki, majd csendben elmentem otthonról. A lifttel lementem a teremgarázsba, ahol a másik kincsemmel, az audimmal parkoltam. Egy SUV típusú drágaság, amit egyszerűen imádok. Sokan azt gondolnák, hogy én sportkocsit vezetek, vagy vezetnék, de ez nem igaz. Próbáltam párszor sportkocsit vezetni, de rá kellett ébrednem, hogy nem nekem találták ki, és a hosszú lábaimnak jobban esik a magasabb kocsi. És könnyedén elférek benne, többször volt, hogy a barátaimmal ezzel a kocsival mentünk utazni és a nagy csomagtartónak hála, elfértünk. 
Az óráim kezdete előtt kereken egy órával indultam el, de a szörnyű budapesti forgalom miatt az óra előtt épphogy öt perccel értem oda a teremhez. A terem már félig tele volt mikor megérkeztem, szerencsére a kedvenc helyemen senki sem ült, így a lehető leggyorsabban leültem oda. Sokan megbámultak és az arcukon láttam, hogy felismernek. Mindig ez megy. Mindig. Néha átok ez a YouTube szakma. 
Reggel nyolc óta egészen délig kisebb (5-10 perces) szünetekkel, megállás nélkül óráim voltak. A végére az agyam teljesen elzsibbadt, mégis hálát adtam az égnek, hogy péntek az egyedüli nap, mikor délben már végzek is. Az óra végeztével megnéztem a mobilomat, és pont akkor Nina írt nekem. Nina sajnos az ELTÉ-re jár, így nincsenek közös óráink, hiába tanuljuk ugyanazt. 
N: Légyszi, egy életmentő kávét, köszi, szokásos hely, gyerünk ribi!
Sokáig furcsállva bámultam az üzenetét, de megadóan felsóhajtottam, majd elindultam a kedvenc helyünkre. Csak ne tartson estig, szeretnék Tommal lenni. 
Mire odaértem Nina már az ablak mellett ült, és eszelősen vigyorgott. Ahogy megfigyeltem észrevettem, hogy bőre szinte ragyog, a szemei nagyobbnak tűnnek, és az is csillog. Konkrétan teljes egészében csillogott. Ráébredtem, hogy miért nem tudtam elérni tegnap és tegnapelőtt. Már egy ideje figyeltem, mire szóhoz jutottam. 
– És még te hívsz engem ribinek – hordtam le viccesen, mire teljesen ledöbbent. 
– Honnan? – kérdezte, majd ráébredt. Leültem a vele szemben lévő székre. – Csillogok?
– Mint egy csillám láma – rázom meg a fejem, majd mindketten hangosan felnevettünk. – Szóval jól sikerült a randi – mosolygok rá. 
– Nagyon – mosolyodott el. – Egyszerűen észvesztő a pasi, hajnalig fent voltunk – az ajkába harapott és boldogan merengett a semmibe. Közben egy pincér felvette a rendelésemet. Csak egy sima lattét kértem. Néha a klasszikus a legjobb. Nina egy darabig áradozott az új pasiról, még a kávém is megérkezett. Néha erotikus megjegyzést tett hozzá, én pedig perverz humorral oltogattam. Ennek eredménye, két dilis nőszemély, tejbajusszal. – És hogy haladnak a dolgok, Mr. Hiddlestonnal? – kérdezte szélesen mosolyogva. 
– Hááát – húztam a szót egy levakarhatatlan vigyorral az arcomon. – Képzeld, meglátogatott – vallom be, mire Nina teljesen ledöbben. – Két hétre jött, hogy együtt töltsünk egy kis időt, de képzeld olyan aranyos! Marasztalnom kellett, először hotelban akart aludni, mert nem akart a terhemre lenni, tegnap együtt többször is kivittük Missyt sétálni, végig kézen fogva mentünk – mondom teljesen elolvadva. – Már együtt alszunk, de még nem történt meg – utalok a szexre, mire Nina meglepetten hökköl hátra. – Mi az? – kérdezem. Nina kínosan felnevetett. 
– Őszintén, drága barátnőm, azt hittem már Londonban csináltátok – vonja meg a vállát. – Egyre inkább szimpatikus a pasid, de továbbra is a pontozásom alatt áll – mosolyodik el, mire a szemeim csészealj nagyságúra tágultak. 
– Hogy mi?
– Pontozás – mosolyodik el. – Most nem engedek meg még egy toxic kapcsolatot neked, ezért Tom hosszas pontozáson megy át. Eddig jól áll a szénája, de nem bizakodnám el magam a helyében.
– Te nem vagy normális – röhögök fel, mire Nina is velem együtt nevet, de hirtelen elkomolyodik és folytatja. 
– Halálosan komoly vagyok – mondja, mire újból felnevetek. 
– Én is: te nem vagy normális – vágom rá újból. Tőlünk zengett a kávézó. Nem sokkal később elbúcsúztam Ninától, mivel neki délután volt még egy órája, én pedig haza indultam. Mikor leparkoltam a teremgarázsban, egyből liftbe léptem. A földszinten a lift ajtaja kinyílt és meglepetésemre, Missy vetette rám magát. Missy Tomot vonszolta maga után. Meglepődtem a találkozáson, mivel arra készültem, hogy fent látom őket viszont, de kellemeset csalódtam. És milyen aranyos már! Kivitte Missy-t sétálni, pedig nem is kértem. Egyes pasikat pedig állandóan unszolni kell, de őt nem. Ilyen az dán Tomom. Az én szerelmem.
– Szia – mosolygok Tomra. 
– Szia – közelebb hajol és gyengéden megcsókol. Mögötte bezárult a liftnek az ajtaja és a csókból már csak akkor ébredtünk fel, mikor az emeletünkre érkeztünk. Emeletünkre... Pedig nem is élünk együtt, mégis legszívesebben már az ajtóra írnám, hogy "Mr. és Mrs. Hiddleston". Ezt szerintem mindenki megérti. A kanapén folytattuk a csókcsatát, ahol lekerült Tomról a póló, de amikor én akartam levenni a pólómat Tom megállított. 
– Nem akarom erőltetni – suttogta, miközben homlokát az enyémnek nyomta. 
– Te veszed le a pólómat? – kérdeztem mosolyogva, mire Tom is elmosolyodott. 
– Megtenném.
– Akkor tedd – unszolom. Már nem bírok tovább várni. Vele akarok lenni. Csakis vele! Tom egy határozott mozdulattal leveszi rólam a pólót. Hosszú ujjait végigsimítja a hasamon, majd a hátamon. Megérinti a melltartóm kapcsát, mire kérdő pillantással, egy szó nélkül kérdi tőlem, hogy "Biztos?" – Biztos – válaszolom alig hallhatóan, rekedt hangon. Tom könnyedén kikapcsolja a melltartómat, amit a földre dobtunk. Tom mosolyogva mér végig, miközben fölöttem, az alkarjára támaszkodik. 
– Gyönyörű vagy – mondja mosolyogva. – Annyira gyönyörű – ajkait a nyakamra nyomja. Onnan lassan haladt lefelé. Ahogy a melleimhez ért, kisebb habozással, de a szájába vette egyik mellbimbómat és nyelvével kényeztette, míg a másikat a kezével gyurmázta. Mintha kellemes áram érte volna a testemet. Egyszerre tisztult ki minden, és egyszerre tudtam egyedül a jóleső érzésre koncentrálni, meg Tomra, azoknak az érzéseknek az okozójára. Az ajkaival újabb csókba csábított, mely egy kicsivel hevesebb volt, mint szokott lenni. Felemeltem a csípőmet, hogy még jobban Tomhoz simuljak. Még a nadrágján keresztül is éreztem, ahogy megkeményedett odalent.
– Te sem panaszkodhatsz – milyen rég mondtam ki ezeket a szavakat. Pedig ez a kis szokásunk. Ujjaimat óvatosan végighúztam ágyékán, mire Tom többször hangosan felsóhajtott. Elmosolyodtam ezen. Hatalom. Ehhez tudnám leginkább hasonlítani. Gyorsan levettem róla az övét, és azt is a földre dobtam, majd a nadrágját is kigomboltam. Valamennyire lehúztam róla farmerját és alsónadrágával együtt, majd azt is a földre dobtam. Elképedve pillantottam meg a nemi szervét. Azt a leborult... Hát van mire büszkének lennie. Kezembe vettem a szerszámát, mire felnyögött. A levegőt kissé szaporábban vette, ahogy lassan el kezdtem "dolgozni" rajta. Egy kicsikét erősítettem a fogásomon, mire Tom még hangosabban felnyögött. Eszméletlenül jó érzés volt látni, hogy ilyen hatással vagyok rá. Kicsit gyorsítottam a tempón, ami Tomnak láthatóan nagyon tetszett. Nem kellett sok, hogy elmenjen. Az egész teste megfeszült és egy hangosabb szinte már kiáltás keretében elment. a spermája spriccelve fojt végig rajtam. Tom csókokkal ajándékozott meg, majd hirtelen felpattant a kanapéról, majd felemelt engem. Menyasszony pózban tartott, mire hangosan felnevettem. 
– Most te jössz – vigyorodott el. 
– Csakugyan? – kérdeztem eszméletlenül boldogan. Tom elindult velem a hálószoba felé. 
– Csakugyan – helyeselt. A hálószoba felé menet, mély csókba invitált. Jóleső melegség árasztott el. Az érintésétől, sőt. Inkább a puszta jelenlététől, úgy éreztem, hogy élek. Végre igazán élek.
Hamarosan az ágyam matracán találtam magam. Tom újból fölém hajolt, arcán kaján vigyort terült szét. 
– Mit tervez, Mr. Hiddleston? – kérdem mosolyogva.  
– Higgye el, kisasszony – csókol meg – tetszeni fog önnek. Dőlj hátra, drága Emma – engedelmeskedtem neki, és teljesen hátradőltem. Tom lejjebb kúszott, majd még lejjebb. Esküszöm félve néztem minden mozdulatát. Végigsimított a combomon, ami miatt feszültséget éreztem az ölemben. Olyan furcsa volt az egész, és a magabiztosságom odalett, amikor én kerülnék a rivaldafénybe. Tom biztatóan rám mosolygott. Halkan, selymes hanggal szólt hozzám. 
– Bízz bennem, Emma – ahogy kiejtette a nevemet, az maga volt a mennyország. Ellazultam, és Tomra bíztam magam. Lassan kigombolta a nadrágomat, és óvatosan lehúzta rólam. Amint a padlóra került a ruhadarab Tom újból visszahajolt. Egyik tenyerét a szeméremajkamra tette, lassan simogatta, mire olyan hangok hagyták el tulajdon számat, amire esküdni mernék, hogy nem az enyém. Tom mosolyogva figyelte a reakciómat, még erre a lágy érintésre is. Lassan lehúzta rólam az alsóneműmet, ezzel teljesen meztelenné téve. Tom egy darabig gyönyörködött bennem, gyengéden végigsimított a bőrömön. – Még mindig nehezen hiszem el, hogy rád találtam – mondta rekedt hanggal. Elalélva figyeltem minden szavára.  – Szerelmes vagyok beléd, Emma. Mindennél jobban szeretlek – vallotta be. 
– Szeretlek – mondtam neki őszintén. Villámgyorsan felültem, megragadtam az arcát és egy csókba invitáltam. Hirtelen ötlet volt, de kicsit sem bántam meg. Tommal egészen más személy vagyok. Tommal önmagam vagyok. Tommal boldog vagyok. Belemosolyodtunk mindketten a csókba, és minden lélegzetvételnél csak egy kis szót mondtunk ki: "Szeretlek". Most igazi. Most örök. Vagyis így érezzük. És bármi történjék másnap, vagy az azutáni nap, tudni fogom, hogy jelen pillanatban szerettem Thomas William Hiddleston-t. 
A csókból elszakadva, a szerelmem visszatért eredeti tervéhez. Hátrafeküdtem és élveztem, hogy Tom csókokkal hintette meg a szemérem ajkamat, majd egyik kezével átkarolta a combomat. Lassan simogatta a combom belső részét, miközben a csókok helyét átvette egyéb dolog. Még sosem volt ilyenben részem. Az előző párkapcsolatomban, inkább adtam, mint kaptam, ha értitek a célzást. Amit Tom csinált abban nem volt részem még sosem. Nyelvével a csiklómat kezdte el izgatni, amelytől a fellegekben éreztem magam, néha-néha felsikkantottam. Ahogy Tom a szájával kényeztetett, önkéntelenül is homorítottam a hátam. Az egyik ujját benyálazta, majd behatolt vele. Lassan eljutatott a gyönyörig, amely fantasztikus volt. Tom nevét kiáltoztam, miközben megszűnt körülöttem a világ. A testem bizsergett, mintha apró villámok futottak volna végig az egész testemen, a mellbimbóimat és a csiklómat olyan keménynek éreztem, mintha szét akarnának repedni. Egy megállíthatatlan lüktetést éreztem, miközben a látásom elhomályosult. Mégha egy pillanatra is, de elveszítettem az önkontrolt a testemmel, és a világgal, mégis eszement egy jó érzés volt. Megszűnt bennem egy hiány, ami a testem és az elmém között volt. Szóval ilyen az orgazmus. 
Mire visszaeszméltem a való világba, Tom már fölöttem hajolt, mosolyogva figyelt engem. 
– Milyen volt? – kérdezte kissé önelégülten, de ez cseppet sem érdekelt, ha önelégült, akkor jogosan az. Ez eszméletlen volt. 
– Fantasztikus volt – vallottam be mosolyogva. Megcsókoltam Tomot és közelebb vontam magamhoz. – Fantasztikus voltál – Tom még szélesebben elmosolyodott. 
– Csakugyan? 
– Csakugyan – mosolyogtam rá. – Lenne egy kérdésem –  reménykedő arckifejezéssel pillantottam Tomra. – Ugye van nálad óvszer?
– Van – nyugtatott meg. – Azt akartam, hogy különleges legyen neked ez az alkalom – vallotta be kissé csalódottan, de egy halvány mosoly keretében. Biztatóan rámosolyogtam. 
– Hidd el nekem, ennél különlegesebb már nem is lehetne. – megcsókoltam Tomot, aki a szobájába ment egy óvszerért. Sietősen jött vissza, felugrott mellém az ágyra, amin elmosolyodtam. Nem számítottam erre, így majdnem el is nevettem magam. Viszont még a nevetés előtt, Tom csókjával ajándékozott meg, amitől melegséget éreztem szinte mindenhol. Istenem, ez a pasi kikészít. A kezeimmel átkaroltam a nyakát és közelebb bújtam hozzá. Tom elszakadt tőlem és kérdőn nézett rám. Istenem, megint kezdi! Cuki, de az idegeimen táncol. 
– Biztos? – kérdezte azon a szexi mély, per pillanat kicsit rekedt hangján.Az ujjbegyeimmel végigsimítottam az arcán és rámosolyogtam. Határozottan készen állok, hisz szeretem és órákat tudnék zengeni arról, hogy mennyire és miért szeretem, de ehelyett csak annyit mondtam, hogy:
– Biztos.