Vissza húz a múlt !...

41

    Reggel  arra ébredtem hogy a kutya nyaldossa az arcom.

- Ne már ,Mex ! Hadjál!- mondtam halkan és közben megtöröltem az arcom a kezemmel.

- Mássz le az ágyról! - mutattam a földre , mire leugrott és ugatni kezdett.

- Ne ugass , felkelted a többieket is...- vettem fel az ölembe és kivittem a hátsó kertbe.

- Egyél és maradj itt kinn, hagyd a többieket aludni...- raktam le a teraszra a kajája mellé.

   Belépve a házba , be is csuktam a terasz üvegajtót, hogy ne jöjjön be.
Visszamenve a nappaliba , a telefonomért , majd be a konyhába. Ahol nagyjából  , lemostam az arcomról a kutya nyálát.
Megnéztem az időt, ami még csak 07:26 volt.
      Gondoltam már nem fekszem vissza, inkább hozzáfogok reggelit késziteni.

   Egy kis idő mulva , Ádám jött be a konyhába.

- Nagyon korai vagy!- lépett mellém és magához huzva megcsókólt.

- A kutya keltett fel. Arra ébredtem hogy az arcom nyaldossa...- mondtam.

- Látom szegényt kizártad-  mondta leülve az asztalhoz.

- Hát csak azért hogy ne keltse fel a többieket is...Kérsz kávét, vagy naragylevet?- néztem rá.

- Egy kávét- mosolygott.

  Lefőztem két kávét, az egyiket Ádám elé raktam. A másikat pedig miközben készitettem a reggelit, én kortyolgattam.
   
        Közben elkeztek  felkelni lassan a többiek is .

- Eszünk a kertben , vagy itt ben?- kérdeztem.

- Eszünk kinn, jó idő van !- mondta anya.

   Megteritettem kint a teraszon az asztalt, majd kihortuk anyával és Alexával az ételeket.
Aztán peddig hozzáfogtunk enni.

- Mit szeretnétek ma csinálni?- kérdeztem.

- Mi  elszeretnénk menni  apáddal Erikáékhoz ( Ádám szülei)...- mondta anya.

- Rendeben, ti ? - néztem Bátyus és Alexa felé.

- Lazulni!- vágta rá Gergő.

- Te mindig lazulni akarsz, otthon is ezt csinálod . Itt csinálhatnál mást is, mondjuk sétálhatnánk a várodban, és nézelődnénk...- mondt Alexa.

- Ne aggódj, megyünk mi ketten sétálni. Aztán a fiuk meg azt csinálnak amit akarnak...- mosolyogtam rá.

- Rendben...- egyezett bele.

   Miközben folytattuk tovább az evést, csörgött a telefonom .
A képernyőre pillantottam , és a névről hirtelen beugrot, hogy ma egy időpontot egyeztem egy eskűvői ruha szalonba.

-  A francba , teljesen kiment a fejemből...- mondtam és közben felálva az asztaltól felvettem a telefont.

- Jó napot kivánok! Nagyon sajnálom , kiment teljesen a fejemből a mai időpont...- mondtam.

- Jó napot ! Ne aggódjón , gondolom sok minden van most elintézni valójuk. Csak szerettem volna tudni hogy akkor bejön?- kérdezte a nő.

- Persze , tiz perc és ott vagyok. És köszönöm a megértését.- mondtam miközben felmentem az emeletre és valami ruhát vettem elő.

- Akkor majd az üzletben találkozunk.- mondta és kinyomta a telefont.

   Gyorsan felöltöztem:

Majd lerohantam vissza a többiekhez.

- Bocsi , de muszáj elmennem . Teljesen kiment a fejemből hogy időpontom van az eskűvői szalonba.És most el kell rohannom- mondtam.

- A kulcs a fogason van- szólt Ádám.

- Ha akarsz akkor te jöhetsz velem- néztem Alexára.

- Rendben , huzom a cipőmet és megyek- állt fel az asztaltól.

- Na mi akkor mentünk. Majd később jövünk!- adtam egy puszit Ádámnak , és elköszönve  el is hagytam a házat.

- Csüccs be!- mondtam Alexának az autóhóz érve.

   Miután beültünk egyenest a szalonba mentünk.

- Jó napot!- köszöntünk mikor beléptünk a szalonba.

- Szervusztok!- köszönt a főnőknő .

- Tényleg nagyon sajnálom, elnézést kérek- mondtam.

- Semmi baj, megesik. Akkor kezdjünk is bele , ruha választásba...- mosolygott  a nő.