Ma van a 19- dik születésnapom, junius 10 péntek.......
Pont ma egy éve , kérte meg a kezem Ádám és én igent mondtam.
A sulit is befejeztem , motmár autót is vezethetek, mivel megvan a könyvem, és most egy ruhaboltban vagyok eladó, és mellette modelkedem is . A modell állas , nagyon jó munkahely, mivel nem kell minden nap bemenni dolgozni, és jól meg fizetik . Az üzletben pedig be vagyunk osztva hogy ki mikor megy be dolgozni, így egy héten 3 napot dolgozom.
Ádám ő pedig villanyszerelő... sokat van itthon és még jól is keres.
Már tervezzük az esküvőnket is , ami most augusztus 20 án lesz megtarva.
Közben eldöntöttük azt is , hogy a mi régi házunkba fogunk beköltözni. Ezért elkeztük át alakitani a mi izlésünk szerint , és be is rendeztük...már csak a ház előtt kell valamit csináljanak a munkások , utánna be fogunk költözni....Reggel Ádám hangjára ébredtem...
- Jó reggelt szülinapos!- puszilgatta az arcom.
- Jó reggelt! - nyitottam ki a szemeim és mosolyogva néztem rá.
- Gyere reggelizzünk meg, utánna pedig elviszlek valahová...- mondta.
- Hová?- kiváncsiskodtam.
- Minnél hamarabb felöltözöl és reggelizünk , annál hamarabb megtudod...- mondta.
- Máris öltözöm...- mondtam és kimásztam az ágyból.
A fürdöbe mentem rendbe szedtem magam , és a hajamat behullámositottam .
Aztán visszamentem a szobába és szekrényhez lépve előkerestem egy ruhát ,és egy táskát, majd felvettem...
- Kész vagyok- fordultam Ádám felé.
- Akkor menjünk reggelizni- nyujtotta a kezét amit megfogtam , és ugy mentünk le a konyhába.
- Boldog születésnapot Mia!- ölelt meg Ádám anyukája.
- Köszönöm...- mosolyogtam rá.
Reggeli után Ádámmal beültünk a kocsiba , majd utra kelve , elindultunk valahovà és az a valahol a házunk volt...- Mért jöttünk ide?- néztem Ádámra mikor megállt a házunk elött.
- A kertben lessz a meglepetésed...- mondta.
- Akkor menjünk - lelkesedtem és kiszáltam az autóból.
- Nem is tudtam hogy már végeztek a munkások - lepödtem meg.
- A tegnap este fejezték be , hivtak engem. De mire hazaértem és akartam szólni neked , már aludtál .- lépett mellém Ádám és összekulcsolta kezeinket.
- Akkor még ma beköltözhetünk?- néztem rá nagy mosollyal.
- Ha szeretnéd akkor igen...
- Már mióta ezt vártam, de menjünk már mert kiváncsi vagyok- keztem el huzni Ádámot magam után.
Kinyitottuk a ház ajtaját és én egyenesen rohantam a hátsó kertbe...
Kiérve egy kutyust pillantottam meg, egy tálkával a szájában...
- Ő az ajándékod!- mondta Ádám.- Jaj de édes...- gugoltam le hozzá és az ölembe vettem...
- Ő lessz az új családtagunk...- gugolt le mellém Ádám is és mosolyogva figyel engem.
- Jaj nagyon köszi, már most imádom ...- adtam egy csókót Ádám nak , utánna meg közel hajoltam a kutya fejéhez és megnyalta az arcom.
- Úgy látom hogy ő is imád téged- nevetett .
- Imadlak te kis cukiság- öleltem magamhoz.
- És milyen nevet adunk neki?- kérdezte Ádá.
- Várj fiu vagy lány ?- toltam el magamtól a kutyust és megnéztem.
- Fiu...- szólt Ádám.
- Nem tudom ... te milyen nevet adnál neki?- kérdeztem.
- Mex?
- Kutyuli tetszik a Mex név?- néztem a kotyára. Aki biztos nem értette hogy mit akarok.
- Jó lessz a Mex!- mondtam.
- Akkor Mex , mostmár családtag vagy. Most elmegyünk neked venni dolgokat és viszünk téged is- beszélt Ádám a kutyához.
- Gyere Mex - áltam fel visszamentünk a házba, majd bezárva beültünk az autoba és elmentünk vásárolni.