Vissza húz a múlt !...

45.

   

        A kérdések után rajtam volt a sor. Bekötötték a szemem, és 5 férfiból meg kellet találjam , hogy melyik Ádám... És amelyiket választottam meg kell csokóljam , bekötött szemmel, és csak azután vehetem  le a sálat a szememről.

- Akkor kezdődjön! - mondta a vőfi, és közben bekötötte a szemem.

- Kérünk még 4 férfit, ide a völegény mellé!- hallotam a vőfi hangját.
  
   Aztán egy kis idő mulva , megfokták a kezem, és elvezzettek arról a helyről ahol eddig álltam.

- Kezdheted, és szolj majd ha megtalaltad a párod!- mondta a vőfi elengedve a karom.

   A kezemmel a levegőbe matattam , mig meg nem találtam valaki arcát. Tapogatni keztem a hajától megkezdve... nem kellett sok idő , tovább is léptem a másik férfira, mivel az elsőt megismertem

- Az előbbi Gergő volt!- kiáltottam , miközben a másodikat tapogattam.

- Jó érzéke van a mennyaszonnak- szólt a vőfi.

   A második nem tudom ki volt, de tutira nem Ádám.
A harmadikat tapogattam... egyből felismertem hogy az Ádám , de azért tovább mentem...és meg tapogattam a másik kettőt is....
   Majd vissza felé mentem, közben pedig , számoltam  a mellettem állo férfikat , hogy  el ne tévesszem.
Mikor úgy éreztem hogy Ádám előtt vagyok, szembe fordultam vele.

- Ő Ádám! - mondtam, megfogva a kezét.

-  Biztos?- hallottam a vőfi hangját.

-  Tutira ő az!  100%- ban biztos vagyok benne!-mondtam és megcsókóltam, ajkairól már tudtam, hogy nem tévedtem.

   Lekaptam a sálat a szememről és Ádámmal találtam szembe magam, szinte a nyakába ugrottam.

- Szeretlek!- sugta fülembe.

- Én jobban!- mutráztam.

   A buli további rész is nagyon jól telt... Reggel hat körül hagytuk el a termet és haza indultunk.

- Ezen is tul vagyunk!-mondtam ahogy beléptem a házba.

- Látod minden jól ment ! És egy csómót aggódtál a semmiért!- simitotta meg a vállam anya.

- Szerencs hogy minden jól ment... na de menjünk aludni , hulla vagyok!

   Mindenki elment a saját szobájába, amint beértünk Ádámmal a szobába az ágyra ültem.

- Hulla vagyok...- sohajtottam.

- Én is , de most lepihenünk és kialusszuk magunkat...- simitotta meg az arcom.

- Segitesz levenni a ruhám?- néztem fel rá.

- Örrömmel- mosolygott.

- Ne gondolj semmi olyasmire...tul fáradt vagyok...- álltam fel és ő pedig lehuzta a ruha zibzárját a hátamon.

- Rendben...- nevetett.

   Lekinlodtam magamról a ruhát, majd a cipőt is levettem.

- Nem tudom hogy fogom kibirni...- nézett végig rajtam, csillogó szemekkel...

- Kibirod! Csak vedd le az öltönyöd és feküdjünk be az ágyba, 2 perc se kellesz már fogunk aludni...- mondtam.

    Én csipke fehérneműben bujtam be az ágyba, Ádám pedig egy szál boxerbe feküdt mellém.

- Aludj jól feleségem!- nézett rám mosolyogva Ádám.

- Te is férjecském!- csókóltam meg, aztán hozzábujva lehunytam a szemem.

     Délután 3 után ébredtem meg, méllém néztem ,Ádám  már nem volt mellettem.

  A szekrényhez léptem és előkerestem valami kényelmes ruhát, majd felvettem.

   Aztán le indultam a konyhába, ahol mindenki az asztalnál ült és ettek.

- Jó reggelt!- motyogtam a kávégéphez sétálva.

- Neked is!- mondták.

- Kialudtad magad életem?- lépett mellém Ádám.

- Nagyjából...- néztem rá.

- Gyere reggelizz meg velünk, aztán meg mit szólnál ha elmennénk a város napra ?- kérdezte.

- Rendben- mosolyogtam rá.

Reggeli után , felmentem a szobába, és a smink asztalomhoz leülve , rendbeszedtem az arcom , utána pedig fekontyoltam a hajam elől hagyva két tincset.
  Utána a szekrényből elővettem egy ruhát és felöltöztem...

- Bejöhetek?- hallottam meg Ádám hangját az ajtón kivülről.

- Persze !- kiáltottam mire, belépett a szobába.

- Kész vagy ?- kérdezte.

- Aham....- hajoltam le hogy huzzam fel a cipőm.

- Mégegyszer lehajolsz igy előttem és...- meresztette a tekintetét a fenekemre .

- És akkor mi lessz? Hmm?- léptem elé . Kérdőn néztem rá és közben féfiasságához dörgölöztem.

- Imádom mikor rosssz kislány vagy! - puszilt bele a nyakamba.

- Mehetünk mostmár!- kerültem ki őt és elhagytam a szobát.

- Este nem szabadulsz meg tőllem!- jött utánam és a fülembe sukta, majd a fenekemre csapott.

   Mikor   bátyusék is  kész lettek  elhagytuk a házat . Anyáék pedig már elmentek anyósómékhoz, ők együtt töltik a mai napot...
    Én közben bementem a szomszédhoz, mivel ott volt Mex.
A tegnapelőtt este átvittem őt, mivel nem nagyon lett volna időnk vele foglakozni, meg untban lett volna. Meg nem is akartam az esküvőre vinni, itthonn meg nem akartam hagyni annyi ideig. Ezért megkértem a szomszédcsaládot, hogy vigyázzanak rá, mert ugyis a gyerek a családból nagyon szereti Maxet. Igy ő nagyon is örült hogy nála lehet.
   Mikor átvettem Mexet , rátettem a pórázt és elindultunk a többiekkel  a városnapra...