Vissza húz a múlt !...

38.

    
     Az állatos üzletbe érve , vettünk a kutyának, tálkát amiben fogja kapni az ennivalóját meg a vizet, nyakörvet, pórázt, sipoló gumicsontot, labdát és még egy cuki takarót is.

- Kéne még venni neki egy odut is - nézegettem hogy merre lehetnek .

- Azt majd csinálok én neki, megyünk a szerszám árúházba és veszünk hozzávalokat...- mondta Ádám.

- Rendben, akkor mehetünk...- indultam a kassza felé.

    Miután mindent kifizettünk beültünk vissza a kocsiba, és elindultunk a szerszám árúházba .
Utközben feltettem Mexre a nyakörvet és, a porázt is ráakasztottam hogy ne keljen az ölembe vigyem.
   Megérkezve kiszáltunk az autóból , és Mex már futott is előre.

- Mex, nem arra  megyünk!- modtam.

- Meg kell szokjuk ezt a kutyát olyan mint egy gyerek...- mondta Ádám és közben összekulcsolta a kezünket.

     Mindent megvettünk , ami kellet egy házikó , megalkotására majd Ádámékhoz indultunk .
Megérkezve a kutyát a kertben hagytuk , mi meg felmentünk az emeletre és elkeztük dobozokba pakolni a ruháinkat , meg az egyébb holmiainkat.
   Aztán mindent betettünk a kocsiba , elköszöntünk Ádám anyjától mivel csak ő volt otthon. 
Aztán pedig beülve a kocsiba ,elindultunk a közös házunkhoz. Megérkezve behordtuk a házba a dobozokat.

- Végre kész lett a ház is, és mostmár itt fogunk elni ketten!- öleltem meg Ádámot miután behordtuk az egész dobozt.

- Igen, csak mi ketten ! - adott egy csókot.

,,A házunk:

   Ahogy belépünk az ajtón egy helység fogad, ahol van egy lépcső az emeletre.

  Ha egyenesen haladunk akkor a hátsó kertbe érünk...