November 28....Reggel mikor megébredtem, Ádám nem volt már mellettem.
Még szólt az este hogy korán megy el...
Kimásztam a ágyból , és felvettem valami kémyelmes ruhát...Aztán a fürdőbe mentem, a hajamat felkontyoltam , megmostam az arcom és a fogam. Aztán a tükörbe bambultam, és elgondolkodtam...
Már mindjárt egy hete nem jött meg a bajom, és nem szokott késni.
Mi van ha terhes vagyok??
Igaz hogy , a fogamzás gátlót már nem szedtem mostanában , de....
Ohh...- gondoltam magamban.A gondolataim után , lerohantam az emeletről. A fogasról leakasztottam a kabátom, felhúztam a cipőm. Közben Mex jött oda hozzám ugatva.
- Mindjárt visszajön anya! Sietek- simitottam meg a kutyust.
És bezárva a ház ajtaját a közelei patikába mentem.
Amint megvettem a tesztet, haza siettem...
Levéve a kabátom gyorsan felakasztottam, és egyenest felmentem fürdőbe .
Megcsináltam a tesztet, és vártam egy kicsit...
Félve néztem rá a tesztre, ami POZITIV volt....Elmosolyodtam mivel örültem hogy lehet gyerekem, de azért féltem is hogy mit fog szolni Ádám... Meg még csak 19 éves vagyok...
A tesztet leraktam a mosdókagyló szélére, majd lementem a konyhába, és elfoglaltam magam...
Probáltam nem azon agyalni hogy fog e örülni Ádám vagy nem...
Délután 5 óra után egy picivel megérkezett Ádám ....
Én az ebédlőben ültem az asztalnál egy pohár kávéval előttem, és a gondolataimba voltam merülve.- Szia életem mrgjöttem!- hallottam Ádám hangját az ajtótól, majd aztán felém haladt.
- Szia...- köszöntem rá se nézve.
- Történt valami ? Nagyon sáppatt vagy ? ...- ült le mellém és agódva nézett rám.
- El kell mondjak valamit... de félek...- néztem rá.
- Mi történt? Mért félsz?- vette két keze közé az arcom.
- Félek a reakciódtól...- mondtam és közben megcsuklott a hangom.
- Ne félj tőlem... Bármi is az megoldjuk ! Cak mond mert kezdesz megijeszteni...- nézett rám .
- Terhes vagyok!- mondtam félve.
Ádám csak nézett rám, és nem mozdult... Megijesztett ....
- Mondj valamit kérlek...- mondtam könnyezve.
- Szerelmem ez... ez jó dolog ! Nagyon örülülök neki... Lessz egy közös babánk...- mondta csillogó szemekkel.
- Azt hittem hogy nem fogsz neki örülni... - mondtam .
- Hogy ne örülnék! Nagyon is
örülök - huzott magához közel és egy csokót nyomott a számra.Örültem hogy Ádám is örül...
- Elmondtad már valakinek?- kérdezte.
- Nem neked akartam előszőr...
- Gyere akkor menjünk el anyáékhoz, és ott felhivjuk a te szüleidet is a laptopon... és mondjuk el ....- fokta meg a kezem.
- Rendben...- mosolyogtam rá.
Lehoztam a laptopomat a szobából, és beraktam a táskámba, aztán pedig adtam a kutyára egy mellényt és , rátettem a pórázt.
Majd mi is felöltöztünk és elsétáltunk Ádám szüleihez...Ádám nem is csöngetett vagy kopogott volna , hanem csak bement.
Én meg mentem utána, majd a konyhába kötöttünk ki.- Szia anya!- köszönt Ádám.
- Szia Erika!- köszöntem én is.
- Sziasztok hát ti hogy hogy itt?- kérdezte meglepődve, mert mielőtt jönnénk mindig szólúnk.
- Valamit el kell mondjunk, apa merre van?- kérdezte Ádám.
- Kinn a teraszon...- szólt Erika.
- Apaaaa.... gyere be!- kiáltott ki Ádám , és az apja be is jött.
Én közben beinditottam a laptopomat...és már kerestem is Anyát... Majd elinditottam a videóhivást.
- Mi történik? Mit akartok elmondani?- kérdezte Erika .
- Üljetek le az asztalhoz és máris mondjuk...- szólt Ádám , mira a szülei leültek.
- Szia drágám - hallatszódótt anya hangja . Majd a laptopot a többiek felé forditottam.- Ó sziasztok- lepödött meg.
- Hivd oda apát és bátyust is , el kell mondjunk valamit...- mondtam.
Nemsokára ott termett apa , bátyus és még Alexa is...
- Mondjátok már mit akartok! Kezdek megilyedni...- szólt Erika.
- Na haljuk...- szólt bátyus.
Ádámra néztem , és bolintottam hogy mondhatja.
- Mia terhes!- mondta Ádám én pedig a reakciókat vártam.
- Miii? - nézett anya meglepődőtten a kamerába.
- Nagypapa leszek- örvendetett apa.
- Ez komoly?- kérdezték Ádám szülei szinte egyszerre, csillogó szemekkel.
- Igen...- mosolyogtam rájuk.
- Gratulálunk hugi! - szólt Gergő.