Érzések Közt {One Direction ff.}

15.rész

- Ne kezdd megint, könyörgöm – suttogtam. - Nem kezdek semmit. Kijöttem megbeszélni a dolgokat – nézett bele szemeimbe. - Harry. Nekünk nincs mit megbeszélni. Már rég szakítottunk, ha akarjuk, ha nem. Felőlem légy együtt Emmával, de engem hagyj ki belőle – mondtam. - Sophie, kérlek! Nem vagyok együtt Emmával, tiszta véletlen volt! Már többször is mondtam, de nem tudlak, és nem is akarlak elveszíteni! Hidd el, hogy tiszta szívemből sajnálom! Mindent amit tettem veled. Ha akaratomon kívül megbántottalak. Kérlek hogy bocsáss meg – s bármily meglepő, arcán könnyek folytak. Amint megláttam, hogy sír, elkapott az a bizonyos érzés. Megszántam, így letöröltem a könnyeit, majd szorosan átöleltem. A vállamba szipogott, majd egyre szorosabban ölelt. Régi idők óta először ölelt meg. Éreztem a szívverését. Éreztem az illatát. Éreztem, hogy velem van. Ránéztem arcára, amin egy mosoly húzódott. Egyre közelebb hajoltunk egymáshoz, de amikor már csak pár centiméter választotta el arcunkat, megálltam. Felváltva nézett a szemembe és ajkaimra. Nem tudom, hogy melyikünk, vagy esetleg egyszerre történt, de megcsókoltuk egymást. Beletúrtam a hajába, ő pedig a derekamnál fogva magához húzott. Percek után Harry telefonjának a csörgése félbeszakított minket. A telefon képernyőjén egy utálatos név villogott...