Érzések Közt {One Direction ff.}

51.rész

Felmentünk a fiúkhoz, aztán Harry felvetett egy ötletet.
-Nem megyünk el valahova?-kérdezte a telefonját nyomkodva.
-Strand?-kérdezte Liam.
Ebbe mindenki beleegyezett. Bepakoltunk, majd indulhatunk is.
Egy jó félórás séta után meg is érkeztünk a strandra. A fiúk fején volt vagy két napszemüveg, egy törölköző és még sok ruha, hogy legalább addig ne ismerjék fel őket. Páran még így is kiszúrták őket, de a fiúk úgy tettek, mintha nem vették volna észre. Lepakoltuk a cuccokat a strand legeldugottabb helyére, majd elmentünk enni. Igen, Niall éhes volt. Liam és Louis a telefonjukat nyomkodták, Zayn nézelődött, Niall valami helyet keresett, ahol tudunk enni, Harry és én pedig kézen fogva sétáltunk a többiek után.
Miután végeztünk az evéssel, elindultunk vissza a helyünkhöz. Körülbelül félúton találkoztunk valakivel, akivel eddig sem akartam.
-Sziasztok! Hát ti?-kérdezte Emma.
-Jöttünk egy kicsit-vonta meg a vállát Louis.
-És te mit keresel itt?-nézett rám lesajnálóan.
-Mivel hozzám tartozik, jött velünk-válaszolt helyettem Harry, kiemelve a „hozzám" szót.
Emma egy gyilkos pillantás kíséretével bólintott, majd megkérdezte, hogy velünk tarthat e.
-Ha akarsz-vetette oda flegmán Liam.
Visszaértünk, majd arra gondoltunk, hogy elmegyünk vízibiciklizni. Kifizettük, majd felszálltunk. Harry és Louis beült tekerni, Niall a csúszda tetejére ült, Liam, Emma és én pedig csak álltunk. Pár perc után megálltunk, mert a két tekerő hátrajött hozzánk, beszélgetni.
Nagyon jól szórakoztunk, nevettünk, csúszdáztunk, stb. És itt, egy olyan dolog történt, amire egész életem során sem gondoltam volna.