A hírnév ára

40

- JungKook –

A torkomat és gyomromat szorító feszültség, mely napok óta kísérőmmé vált, végre eltűnt. Tudtam, hogy Jimin-t sarokba lehet szorítani azzal, ha én is meglengetem előtte a kilépésemet. Őszintén? Elején egy percig sem gondoltam komolyan, csak ezzel akartam kikényszeríteni belőle azt, hogy visszavonja ezt az elhatározását. Később azonban annyira elhatalmasodott ez az egész, hogy amikor YoonGi hyung felvetette a feloszlást, megijedtem. Ezt ... komolyan gondolták? Mert hogy én Jimin érzelmeire próbáltam hatni az egy dolog, ő viszont kész tények elé állított mindenkit. Meglepett, hogy szinte mindenki egyetértett ezzel, és még kézzel fogható elképzeléseik is voltak a jövőjükre vonatkozóan. Ők belementek volna ebbe?

Egyre jobban húzott valami a mélybe, és képtelen voltam felülkerekedni rajta. Annyira depresszív hangulatba kerültem, hogy a PDnim-mel való találkozásunk előtti hajnalon feltöltöttem egy már félig kész coveremet twitterre, Park Won csodálatos balladáját. Az All of my life az akkori hangulatomat teljes mértékben tükrözte, kis javításokkal hamar meg is volt. Este találkoztam HaNa-val, akiért folyamatosan aggódom, és úgy tűnik nem alaptalanul. A nevelőapja egy alkoholista állat, és most már megmutatta milyen ember is ő valójában. Nem elég, hogy fizikailag is bántalmazta a barátnőmet, ez a szexuális fenyegetés ... Ugye mégsem tenne ilyet vele?

Nem tudtam szabadulni a rossz gondolatoktól, és hazaérve kijavítgattam a felvételt, majd hajnalban feltöltöttem. Szemhunyásnyit sem aludtam azon az éjjelen, csak járattam agytekervényeimet. Minden összejött mostanában. Nem elég, hogy szabadidőnk nem sok van, aggódom HaNa miatt, és most a feloszlás. Utolsó reményem PDnim volt, aki talán előáll valami ötlettel, vagy rá tudja venni Jimin-t, maradjon. Ha már nekem nem jött be a taktikám.

A megbeszélés nem várt eredményt hozott. PDnim próbált észérvekkel visszaterelni bennünket, és Jimin is bombát robbantott. Újra. Mielőtt a végső szót kimondtuk volna, szívhez szóló szavakkal kért bocsánatot mindannyiunktól, amiért egyáltalán eszébe jutott ez a gondolat. Nem akarta, hogy valaha is szóba kerüljön a feloszlás, de megértette, miért jutottak erre az elhatározásra. Az álmaikat azonban nem akarja sárba tiporni, sosem bocsátaná meg önmagának. Aztán mikor felém fordulva közölte, hogy én sem mehetek sehová, oly erővel öleltem magamhoz, majdnem a földön találtam magunkat. Tudtam, tudtam, hogy sikerülni fog.

Mindannyian fellélegeztünk, Bang PD is nagyokat sóhajtva dőlt hátra a székében. Mint mindig a nehéz helyzetekben, levette szemüvegét, megmasszírozta orrnyergét majd visszatette. Akár Sejin, ő is ezt csinálja mindig.

Aztán vezetőnk részéről elhangzott a javaslat, hogy a lányokat milyen módon lehetne figyelni, vigyázni rájuk úgy, hogy ne legyen feltűnő. Én részemről jónak tartottam mindkettőt, de nem tudom a barátnőink mit fognak ehhez szólni. És hogy a dormban is találkozhatunk? Istenem, nem kell többé attól félnünk, hogy az utcán felismer valaki bennünket, elbújhatunk a kíváncsi szemek elől.

Alig egy hét múlva az ügynökségen megismerhettük azt a két embert, aki a szeretteinkre fog vigyázni. Jimin-nel meglepve néztünk végig a kiválasztott személyeken, ugyanis mindkettő fiatal lány volt.

- Látom kételkedtek bennük – mosolygott PDnim -, de ne ítéljetek elsőre és csak a külső alapján. Lányok, rajtatok a sor.

- Lee MiYoung vagyok, 28 éves, négy éve végeztem a rendőrakadémián kiváló eredménnyel. Küzdősportokban járatos vagyok, feketeöves taekwondo-ban, és a lövészet sem áll tőlem távol. Én leszek HaNa csoporttársa a tanfolyamokon.

- A nevem Kim SunHee, 27 éves, személyi edző és feketeöves karate oktató vagyok. Mellesleg barista tanfolyamot is végeztem, így én leszek SoRa munkatársa.