Farkasokkal suttogó

5.

-Sajnálom...-mondta ki Luke azt amire mind gondoltunk.
-Hát én is...- mondta Amie.- Na megetetitek ti őket?- váltott vidámabbra.
-U.u.u. Igen!- modtam és éreztem, hogy közben csillognak a szemeim a boldogságtól.
Amie levette a húsos vödröket a szánról, és kinyitota a kis épület ajtaját amiben kb csak egy lepcső volt ami levezetett az állatok szintjére. Lent csak egy rács valasztott el minket az állatoktól. Volt rajta egy nagy ajtó is. Segítettünk Amie-nek oda keszíteni a vödröket, majd kinyitotta a rács ajtaját és beléptünk a farkasokhoz. A szivem nagyban dobogott. Amie közben felsorolta az alapvető szabályokat.
- Sose hangoskodjatok, és ne rohangáljatok. Ne fordítsatok nekik hátat. Ne gugoljatok le hozzájuk még egy darabig. Ha közelednek hagyjatok, hogy megszimatoljanak, és mint a kutyáknál először lassan tegyétek eléjük a kezeteket. Ez mind csak azért kell mert még nem ismernek titeket. Nagyon barátságosak, sosem bántanak senkit. Mi akik már pár éve itt vagyunk nem tartjuk ezeket a szabályokat, mert már befogadtak a falkába. Szabadon mozoghatunk köztük és gyakran játszunk is velük.- mondta, azzal a mellette ácsorgó Rockyt átkarolta és megdögönyözte a fejét. Rocky játékosan felugrott rá amitől Amie hanyadt vágódott a hóban. Rocky ráfektette fejét Amie hasára ás úgy nyalogatta a nevetgélő lány állát. Mi csak néztünk Luke-kal és nevettünk. Reménykedtem benne, hogy nekem is ilyen jó lesz majd a kapcsolatom velük. Egyszer csak azt vettem észre hogy valaki félig a hátam mögül, bátortalanul szaglássza a kezem. Szép lassan oda fordítottam a fejem és megláttam Asanit, aki a szemembe nézve dugta oda fejét a kezemhez. Lassan megvakargattam a fülét, ahogy Amie is tette. Asani jatékosan körbejárkált majd odaügetett a vödrökhöz.
-Áh. Szóval éhes vagy.- mondtam és közben odacipeltem a vödröket ahova Amie mutatta. Óvatosan kiborítottam a tartalmukat, majd hátráltva visszavittem a vödröket. Luke is ugyan ezt tette a másik két vödörrel.
Itt tényleg minden állat olyan barátságos és szelíd. Gondoltam.
A jávorszarvasok is hagyták magukat simogatni. A rókák ölbemászóak voltak. Önkéntelenül is elmosolyodtam. Olyan jó érzes volt, hogy gyakorlatilag valóra vált az álmom.
Gondolat menetemből Amie zökkentett ki.
-Jessy! Lassan. - amint ezt kimodta észrevettem, hogy egy eddig nem látott farkas közeledik felém. Vagyis elsőre azt hittem. Aztán leesett...
Ez ő. Ő az akit majdnem elütöttem. Ő a misztikus.
Megálltam és nem mozdultam. Hagytam, hogy ő közelítsen. Megállt velem szemben, tőlem fél méterre és kihúzta magát. Lassan körbe járt engem, miközben oldalát hozzámdörgölte. Mikor körbejárt viszapillantott rám. Átható szemeivel az enyémekbe nézett, és a lelkemig hatolt. Lassan arrébb ment és a mellettem lévő húskupachoz ment, amit az előbb borítottam ki Asani-éknak. Lassan felvett egy darab húst. Megint rám nézett majd bevitte az erdőbe és feltételezem elfogyasztotta. Amie meglepetten jött oda hozzám.
-Ezt meg, hogy csináltad?
-Mit?- kérdeztem vissza.
-Ő Mako. És megetetted.- lelkendezett.
-Mi?- értetlenkedtem. Nem akartam elhinni, hogy ez tényleg megtörtént.
- Úgy látszik valakit kiszemelt az alfa.- vigyorgott továbbra is.
-Mindig is tudtuk, hogy különleges csaje vagy.- bökött oldalba Luke Cukkolóan.
- Ez jó hír. Legalább tőled elfogadja az ételt. És elhet, hogy idővel azt is megengedi, hogy megvizsgáljuk.- lelkendezett Amie.
Én csak levoltam sokkolva és néztem a farkas nyomait az erdőben.
Hogy érti Amie, hogy kiválasztott? Miért futok vele mindenhol össze?
Gondolatmenetemből Asani zökkentett ki aki odabújt mellém és velem együtt bámult az erdőbe. Majd rámnézett és olyan sokat sejtető nezéssel merdt rám mitha a baratnőm modná:
Tetszel neki...😏
Majd odakuporodott a lábamhoz és szunyókálni keszült.

Luke-kal együtt mentünk haza, és kiültünk naplementét nézni. Átbeszéltük, hogy milyen jó volt a mai nap és, hogy mennyire várjuk a holnapot.
-Nagyon fogom élvezni ezt a nyarat.- modtam.
-Neked nem furcsa, hogy itt a hegyeknél még nyár elején is van hó?- kérdezte Luke.
-Hát nemtudom... kiskoromban még egy darabig furcsa volt Francia ország után. De már megszoktam.- mondtam. Majd ráhajtottam a fejemet vállára és úgy néztük csendben tovább a naplementét.