AMIT NEM LENNE SZABAD | BEFEJEZETT

A BULI

Óvatosan simítottam végig a vékony, csillámló anyagon. Ezt a koktélruhát már régebben vettem, de még egyszer sem mertem felvenni, mivel borzalmasan kivágott. Nem csak a dekoltázsa mély, de hihetetlenül rövid is, ráadásul a két oldalán még egy-egy felvágás is van. De mindezt ellensúlyozza, hogy gyönyörű, és bevallom, nagyon jól érzem magamat benne.
A hálószobai tükörben figyeltem magam, és közben azon gondolkoztam, hogy vajon tetszeni fog-e Dávidnak?

-Bassza meg!

A káromkodás mögülem jött. Dávidot láttam a tükörben felém sétálni.

-Nem létezik... te... Jézusom! - beharapta alsó ajkát, majd odaérve hozzám hátulról a derekamra tette a kezeit.

-Hogy tetszik? - kérdeztem ártatlan tekintettel a tükörképe szemébe nézve.

-Kimondhatatlanul gyönyörű vagy. Éppen ez a problémám. Te még nem jártál egyetemi buliban, igaz?

Erre megingattam a fejem.

-Miért?

-Nagy vonalakban kanos pasik gyűlnek össze, néhány szexéhes kurvával.

Elfintorodtam.

-Azért nem lehet ennyire rossz.

-Jó... lehet kicsit torzítottam, de a lényeg, hogy nem lesz olyan srác az egész rohadt bulin, aki ne akarna megbaszni.

-Éppen ezért vettem föl ezt mára.

Kijelentésemre kezei megfeszültek és összehúzott szemöldökkel nézett rám.

-Hogy mi?

-Mármint... jó most esett le, hogy ez így félreérthető volt. Úgy értettem, hogy azért most veszem fel, mert te ott leszel mellettem és tudom, hogy vigyázol rám.

Megenyhült a szorítása.

-Valóban vigyázok rád, de a vágyaikat nem tudom megmásítani.

-Nem is kell. Kívánhatnak, de nem kapnak meg. - vontam vállat.

-Soha. - bólintott, majd a nyakamba csókolt. - Örülök, hogy még látszik.

A kis piros foltra utalt a nyakamon. Igaz, már nem volt olyan feltűnő, de valóban látszott még.

-Jelzi, hogy az enyém vagy. - meleg leheletét a bőrömön éreztem.

-Khm... - köhintettem egyet, hogy visszarázzam magam a valóságba. - Még meg kell csinálnom a sminkemet.

-Minek? Így is szép vagy.

Erre csak megforgattam a szemem, majd karjaiból kiszabadulva a fürdőszobába indultam. Különleges alkalom lévén, egy extrább sminket csináltam. Arany csillámmal, fekete tussal és vörös rúzzsal. A végére kifejezetten elégedett voltam magammal.

-Azért mondd, hogy van rajtad bugyi!

Dávid már felöltözve, készen állt a fürdő ajtajának támaszkodva és éhes szemekkel mért végig többször is.

-Nincs. - sütöttem le a szemem.

-Jézusom... - a plafonra nézett, és megdörzsölte a halántékát.

-Kilátszana alóla, ahogy a melltartó is. - próbáltam magyarázkodni.

-Ennek nem lesz jó vége.

Rosszallóan megingatta a fejét.

-Indulhatunk is. - a nappaliba érve felkaptam a ruhához vett, szintén csillámló kis kézitáskám és a magas sarkúm.