26.rész

2 0 0
                                    

Ujjaim egy éles tárgyhoz vezettek,s ahogy megállapítottam, kés volt. Tovább tapogatóztam a vaksötétben, mikor ráeszméltem, hogy egy porosnak érezhető asztalon rengeteg szúró fegyver volt leterítve. Megijedtem. Hogy miért? Vélhetően ez a pasas nem csak azért hozott ide, mert etetni vagy itatni akar. Meg akar ölni. Mikor? Nem tudom, de egyre jobban előtört bennem a félelem.
Visszaültem a koszos padlóra, s újra bámulni kezdtem a sötétséget. Ám nem sok idő után újra kinyílt az ajtó. A férfi közelebb hajolt hozzám, kezével óvatosan megemelte államat, majd mélyen szempáromba véste teintetét. Megfagyott bennem a vér, s szívem egy ütemet talán ki is hagyott.
-Ha viselkedsz, mutatok valamit.-közölte, mire félve megráztam fejemet. Kezét felém nyújtotta, majd felsegített a padlóról. A nyikorgó ajtón kilépve elém tárult az a fényesség melyet egy ideje nem nagyon tapasztaltam. Furcsa volt. Ahogy ő is. Nem tudtam mit akar, viszont sejtettem, hogy semmi jót.[...]
Egy emberektől távoli helyen kötöttünk ki. Szívem nagyokat dobbant, s újra rámtört a szorongás.
-És mit szeretne csinálni?-tettem fel kérdésemet, mire enyhén perverz mosolyra húzta ajkát.
Óvatosan leemelte rólam a felső ruhadarabomat, majd az alsót is, ezután pedig csatlakozott ehhez a cselekvéshez. Hagytam magam, ugyanis nem szerettem volna ezen a helyen, ahol egy árva lélek nem jár, holtan feküdni.
-Gyerünk kislány. Sosem csináltad még?-nézett rám, mire szótlanul meredtem tekintetébe.
-Ne..ne..nem.-szólaltam meg egy kis idő elteltével.
-Akkor itt az idő.-majd rám vetette magát. Féltem, és nagyon fájt amit csinált velem.
Könnyes szemekkel tekintettem rá meztelen testemre. Megerőszakolt.

IdőzónaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora