40.rész

1 0 0
                                    

-Lizzie, minden rendben?-kérdezte, kezeivel megemelve államat.
-Nem. Nincs. Egyszerűen nem tudom kimondani. Úgy sajnálom.-tört ki belőlem a sírás,ám a fiú ahelyett, hogy szóra nyitotta volna ajkát,megölelt. Ennél nagyobb támogatás nem is kellett. Ez a pillanat volt maga a tökély.
-Nem állsz rá, készen. Semmi baj. Viszont én szeretlek.-simította meg a könnyektől nedvessé vált arcomat.
-Tudod Shawn,ne törd magad emiatt. Inkább ne is foglalkozz azzal, amit próbáltam elmondani. Végülis barátok vagyunk, nemde?-tettem fel kérdésemet, legbelül viszont tudtam az igazságot.
-Azok, igen-szólalt meg néhány perc kínos csend után.
-Szóval drága Mendes, irány a rendőrség.-ütettem rá egy kisebbet széles vállaira.
-Rendben.-majd ezzel a lendülettel mindketten felálltunk,ám  lerohanva a lépcsőn beleütköztünk Shawn nevelőapjába.
-Hova hova fiatalok?-emelte meg hangját, felhúzott szemöldökkel.
-Csak, sétálni megyünk.-felelte Mendes a lehető legkomolyabban semmi
gyanút nem keltve.
-Csak óvatosan. Ilyenkor már azok az emberek járnak a környéken, akiket a lehető legmesszebről elkerülnétek.-célzott arra, hogy szinte az éjszaka közepe van. [...]
-Shawn. Mikor érünk már oda? Szerintem elhagytuk a rendőrséget,és kezdek félni. Nem tetszik ez a hely.
-Butus, nem a rendőrségre megyünk. Este mégis mi a francért mennénk oda?-nevetett kínosan a fiú, szemeimbe fúrva szorongástól viritó tekintetét.
-Jó. Csak azt hittem nálatok van este is. De igazad van.-kacagtam,viszont a pillanatok alatt lezajló eseményre nem voltam felkészülve. Egy lövés hangja súrolta fülemet,  visító sziréna,és  fények mindenhol. Mintha egy ismerős idegent láttam volna magam előtt, ám ahelyett hogy megfejtettem volna, elragadott a sötétség.

IdőzónaWhere stories live. Discover now