-Lizzie. Ébredj már.-szólongatott valaki, kinek messziről hallottam csak hangját. Az arcát nem láttam, ugyanis szemeimet nem sikerült látásra bírnom.
-Mi történt velem?-pánikoltam be,valaki mégis megérintette arcomat, jelezve, hogy minden a legnagyobb rendben van.
-Dave vagyok. Shawn a másik szobában fekszik. Meglőtt titeket egy férfi, akit még nem tudtak beazonosítani.
-Shawn jól van?-riadtam fel, kinyitva szemeimet.
-Lizzie, csillapodj le, még nem vagy abban az állapotban,hogy mászkálj. Jól van ő is.-szorította meg kezeimet a fiú, amitől pillanatok alatt lenyugodtam.
-De Dave, mit keresel itt azok után, hogy?-bár próbáltam befejezni a mondatot, nem engedte.
-Azok után, hogy vége a kapcsolatunknak? Tudod, sosem hagynám, hogy bántsanak téged. Hatalmas szerencsétek van, hogy arra sétáltam. Épp menekültem a gondolataim elől, mikor megláttam, hogy a földön feküdtök, és szinte alig kaptok levegőt.-hadarta el egy szusszal.
-Köszönöm, Shawn nevében is.-mosolyogtam, ő pedig bólintott egyet.
ESTÁS LEYENDO
Időzóna
FanficGondosan pakolászgattam vissza a polcra a körülöttem heverésző könyveket, melyek a szobám egyik sarkából valamilyen csoda folytán a másikba kerültek. Mérgelődésem közepette a szekrény felé hajítottam az egyik Harry Potter könyvet, mikor a bútor rejt...