Időzóna

34.rész

-Mit is akartál mondani?-túrt bele hajába,majd mogyoróbarna szemeit az enyémbe fúrta.
-Szerintem az előbbi mindent elmagyarázott. Viszont figyelj,legyünk csak barátok kérlek. Fontos vagy nekem,de Dave még mindig sokat jelent számomra,és nem tudom egyik pillanatról a másikra elfelejteni.-hajtottam le fejemet,ám Shawn kezeivel megemelte,mélyen íriszembe véste tekintetét, majd szóra nyitotta ajkát.
-Rád megéri várni Lizzie Parker.-ölelt meg,én pedig viszonoztam a gesztust.
Némán sétáltunk néhány percig,mire megérkeztünk Shawnék lakása elé. A fiú becsengetett,az anyja pedig kedvesen ajtót nyitott nekünk. A lakás csodaszép volt,akárcsak a kinti része. Egyszerű,mégis varázslatos bútorok díszelegtek a lakás legtöbb szegletében. A szőnyeg sötétbarna volt, a fal krémszínű és fehér. Elámultam a látványtól.A fiú,s testvére társaságában a konyhába léptünk ahol az anyjuk főzött, az apjuk pedig újságot olvasott.
-Üdv ismerős idegen. Veled már találkoztam ezelőtt-nyújtott kezet a férfi.
-Igen,maga is ismerős nekem a szállodából. Maga volt a halott ember mellett.-mosolyogtam.
-Igen,én vagyok a rendőr. Nálunk fogsz lakni?
-Igazából ha nem zavarok szívesen maradok itt az egyetlen barátommal.-szólaltam meg,ám kicsit kifordítottam a valóságot,ugyanis mindketten tudtuk,hogy  a barátosdi nehezen fog menni.
-Rendben,maradhatsz.-tolta orrára a szemüveget,majd újra lapozgatni kezdte az újságot.