Időzóna

38.rész

-Ne haragudj Lizzie. Aaliyah túl ment minden határon.-nézett mélyen szemembe,hajamat leseperve vállamról.
-Shawn, nem kell bocsánatot kérned, mindketten tudjuk az igazságot.-fúrtam bele tekintetemet az övébe. Néhány másodperc után közel hajolt után, s csókot akart adni ajkamra,nem engedhettem neki.
-Sajnálom..-toltam el magamtól.
-Semmi baj-állt fel az ágyról, ami kissé nyikorgó hangot adott ki-most..kimegyek a mosdóba,ha nem bánod.
-Dehogy. Menj csak.-tudtam, hogy azért megy ki, hogy ne kelljen előttem könnyeket eresztenie. Fájt, hogy ennyire összetörtnek kellett látnom őt,sajnos nem volt más választásom, hiába szerettem volna.
-Egyedül vagy?-nyitott be újra a húga, Aaliyah.
-Igen. Shawn kiment a mosdóba. Akarsz valamit?-kérdeztem.
-Beszélgetni, amíg Shawn vissza nem jön.-válaszolt, én pedig intettem neki, hogy beleegyezem, így ezzel a lendülettel lehuppant mellém.
-Tudod, Shawn átkozottul odáig van érted. Miért nem jöttök össze?-érdeklődött.
-Most szakítottam a barátommal,így nem állok készen egy új kapcsolatra. Legalábbis, most biztosan nem.-adtam meg azt a választ, amire a reakciójából ítélve nem számított.
-Sajnálom. Rendes fiú volt?-kérdezősködött tovább.
-Ő volt a legrendesebb ember akit valaha ismertem. A legjobb barátom volt, s egyben a lelkitársam.-szökött könny szemeimbe, amit Aaliyah is észrevett,majd megölelt.
-Lizzie, mi a baj?-lépett be Shawn az ajtón, talán a legrosszabb pillanatban.
-Már semmi Shawn. -mosolyogtam rá-gyere csatlakozz hozzánk.-intettem neki.