-Mi a franc?-tört ki a sírás Karenből, a fiú édesanyjából.
-Nem lesz semmi baj-öleltem át remegő kezeimmel a nő reszkető testét-Shawn tud vigyázni magára, de a biztonság kedvéért legyünk a közelben. Nem bízom a férfiban,habár ki gondolta volna-próbáltam poénkodni, ám kevés sikerrel jártam, hiszen a hölgy szó szerint a könnyeit nyelte.
-Muszáj látnod őt fiam-érintette meg Shawn arcát-tudtuk, hogy előbb-utóbb visszatér, most viszont annyira közelinek érezlek, hogy egyszerűen nem akarlak elveszíteni.-a fiú próbált erősnek mutatkozni, de a szemein keresztül láttam a hatalmas fájdalmat, ami jelen pillanatban lepte be lelkét.
-Megyek veled.-véstem tekintetem a fiú barna írészébe.
-Köszönöm-mosolygott. Halk, s gyenge léptekkel közelítettük meg a kórház bejáratát. Ahogy sejtettük a férfi ott várta a fiút, ám rám nem számított.
-Menj innen kislány. Vagyis várjunk csak-szavai hallatán hatalmasat nyeltem,hisz tudtam, hogy felismert még a szállodából.
-Ismerlek.-a hideg végigfutott a hátamon, majd újra hatalmasat nyeltem.
-Ja Shawn neked csak annyit akartam mondani, hogy tudnod kell valamit. Én öltem meg Katy-t.-csúszott ki száján,mire az összetört fiúra néztem, ki abban a pillanatban rogyott a talajra.
ESTÁS LEYENDO
Időzóna
FanficGondosan pakolászgattam vissza a polcra a körülöttem heverésző könyveket, melyek a szobám egyik sarkából valamilyen csoda folytán a másikba kerültek. Mérgelődésem közepette a szekrény felé hajítottam az egyik Harry Potter könyvet, mikor a bútor rejt...