Időzóna

35.rész

-Gyere Lizzie,megmutatom a szobámat-markolta meg csuklómat,s felsétáltunk a lépcsőn.
-Fiam, ne tegyetek olyat,amit én se tennék-vigyorgott Andrew.
-Még mindig nem vagy az apám,de ne aggódj,csak barátok vagyunk-forgatta meg szemeit.
Shawn szobájának falai telis-tele voltak poszterekkel,képkeretekkel,melyekben a barátaival készült képek díszelegtek. Egy fotón állt meg a tekintetem,amin egy fiatal lány volt. Hasonlított Shawnra,így biztosra véltem,hogy nem az exe volt.
-Ő ki?-mutattam a képkeretben lévő lányra.
-A nővérem. Sajnos 3 éve meghalt, öngyilkos lett-pillantott a képre,majd mielőtt elsírta volna magát elkapta a tekintetét.
-Ne érezd magad gyengének néhány sós könnycsepp miatt. Ezek csak erősebbé tesznek Shawn.-mosolyogtam,majd szorosan átkaroltam.
-Köszönöm,hogy vagy nekem. Tudod,borzasztóan fáj,hogy itthagyott. Talán volt oka rá,viszont nem tudtam rájönni,hogy mi,így akármennyire hagyott egy hatalmas űrt a lelkemben,muszáj voltam elengedni.-mesélte.
-Részvétem. Biztosan csodás ember volt.
-Ő tényleg az volt-mosolygott.
-Daveről nem tudsz valamit?-tereltem el a témát.
-Nem. Amióta otthagytál minket nem láttam.-közölte.
-Kezdek aggódni. Mi van ha baja esett?-pánikoltam.
-Minden rendben van,ne aggódj. Erős embernek tűnik.-húzott közelebb magához.
-Igen. Nem ismerek nála erősebb férfit.-suttogtam fülébe.