♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 3 rész

A gyomrom is összeszorult mély hangjától. Bele se tudok gondolni mit művelne ez velem ha tanítanám.

- Elvitte a cica a nyelved édesem. - mézes- mázos hangján megszólalva, ki zökkentem elmélkedésemből.

- Engedj el. - azért a félelem amit érzek meghalatszik hangomon is, bármennyire próbálom ezt elrejteni. Megbénulva néztem barna iriszeit. Komplekt le vagyok fagyva

-Hahh...-lehajtotta fejét elvéve kezét a fejem mellől. Még megkönnyebbültem, eskü. Hátat fordított, gondolom vérig sértődve, mert nem reagáltam vagy mondtam semmit.

Saját magát keverte bele ilyen szar ügybe, szóval szedje ki magát. Indultam volna a kijárat felé, de durván vissza húzott, amitől kemény mellkasába ütköztem.

- Hová ez a sietség? Megmondtam, hogy nem tőled függ ez az egész. Akkor is segíteni fogsz ha az ég leszakad. - az a határozottság hangján. Hogy lehet valaki ilyen szemét?

- Figyelsz te rám!? -összerezzentem kiabálásától, de még jól meg is ráncigált. Könnyeim csordulni kezdtek szemem sarkából. Nehogy elsirjam magam, inkább csak bólongatva adtam a választ, hogy igen.
- Jó kislány.  -győzedelmesen vigyorgott, majd arrébb dobva itt hagyott.

Összerogytak lábaim és könnyeim is szabad utat engedtek maguknak. Sírni kezdtem mint aki életében most sírja ki magát először. Nem elég baj van már a fejemen, de ő is kikészít.

- Úr Isten! Mi történt veled? - az idegen hang hallatára letöröltem arcomról sós könnyeim.

- Semmi. - mondtam magamra erőltetve egy halványka mosolyt.

- Nekem nem tűnik semminek. Bántott valaki? - hevesen megráztam buksim. Senkinek nem kell tudnia történtekről.

- Il Soya ugye? -rábólintottam.

- Nan Tae Won áll szolgálatára! -áll be mint a katonák. Gyerekessége miatt elkuncogtam magam.

- Örülök az ismerkedésnek Tae Won.

__________________

Kiderült, hogy Tae Won végzős és táncra meg színész szakra jár. Jól elbeszélgettem vele. Aranyos srác, nem mint Jimin.

- És pofára esett a nagy sárba! - a folyosó zengett a röhögésünktől.

- Soyaa!! - mellém pattant Tzuyu nagy vigyorral az arcán és át ölelt.

- Ohh~ te ki vagy? - és már flörtöl... 

- Nan Tae Won lennék.

- Chou Tzuyu. Örülök, hogy megismerhetlek. - kezet ráztak, aztán a kantin felé vettük az irányt.

- Dumálunk még! - köszönt el Tae Won. Szokásosan én és barátnőm maradtunk az asztalnál.

- Jó pasi. - elnéztem kajámtól majd rá vetettem tekintettem az emlegetett fiúra.

- Igen az.  -mosolyogtam el. Egy iciri- piciri ideig csendben voltunk míg valaki nem rohant asztalunkhoz.

- Sziasztok! -köszönt hangosan. Tzuyunak se kellett több, felállt, hogy magához öleljle haverját.

- Szia Taehyung.  - köszöntem én is. Nem akarok bunkó picsának tünni.

- Szia Baba~ -szemem nagyra tágult Jimin hangja hallatán. Tényleg nem akarom látni. A tavaly is szekált eleget. Ebben az évben nem kérek belőle. Hagyjon békén!

Mindkét fiú csatlakozott hozzánk. Taehyung, barátnőm mellett foglalt helyet, míg Jimin az oldalamat bögdösi.

- Abbahagynád? - kérdeztem halkan. A két dumagép úgy el vannak, néha megkérdőjelezem biztos haverok- e, és nem szerelmesek.

- Ha nem hagyom abba hívod az új barátocskád? - szeme újra elsötétült mint matek óra után a tetőtéren. Összehúzott szemöldökkel bàmultam őt.

- A végzős srác Baba. - biccentett fejével a nevetgélő fiú felé.

- Neked mi a problémád? - ujjai csúklómra fonódtak megszorítva.

- Mindjárt visszajövünk. - felállt magával húzva.

                              • Jimin pov.

Az üres folyosóra hoztam ki. Itt senki sem szakíthat félbe.

- Veled mi a bűnbánat van! - a falhoz nyomtam, kezét feje fölé emeltem erősen tartva azt.

- Te megőrültél? - emelte fel a hangját.

- Attól, hogy szórakozom még nem vagyok őrült. - nyaltam meg számszélét. Telt ajkaira tapadtak szemeim. Közelebb és közelebb hajoltam arcához míg orrunk hegye össze nem ért.

- Kérlek... - könyörgése még jobban felébresztette bennem a vágyat, hogy ajkaira csókoljak

- Hagyd békén! - a zsiráf srácra néztem

- És ha nem? - két lépésből mellénk termet. Öcsém ilyet!

- Enged el míg szépen mondom!  -szóval mostmár fenyegetünk is. Elengedtem Soya kezét ami teste mellé zuhant.

- Soya jól vagy? -megfogta a lány kezét magához húzva

- Köszönöm... - szánalmas népség.

- Nem végeztünk baba! -kikerültem őket tovább menve.

                                •Soya pov

Tae Won csuklóm cirogatta.

- A reggel...ő volta az oka, hogy sírtál? -most mondjam azt, hogy igen, vagy inkább mondjam azt, hogy: Dehogy neki semmi köze a reggelihez! - Megütött? -fáradtan megráztam a fejem. - Első nap és már bántalmazza a diákokat. -mondta inkább magának mint nekem.

- Tae Won...szeretném ha nem keverednél bele ebbe az ügybe. Tudod jól milyen Jimin. Nem akarok problémát okozni számodra. -hajtottam le a fejem.

- Ne beszélj butaságokat Soya! -tette kezét a vállamra. - Tudom én , hogy most kezdtünk barátok lenni, de amit Jimin csinált az előbb meg a reggel, nem normális. - igaza van.
- Egyébként mi közöd van ahhoz a faszfejhez? -sétáltunk vissza barátainkhoz.

- Hahh... A matek professzornő engem tett oda, hogy korrepetáljam.

- Ez... durva. - rá hümmögtem beleegyezően.
_________________

- Csajszi mi tartott idáig, és hol van Jimin? -leültem a kíváncsi barátnőmmel szembe. Taehyung aggódó szemekkel fürkézte arcom. - Összevesztetek, nem de? -ennyire nyilvánvaló lenne, vagyis a kapcsolatunk nem egy rózsaszál...

- Soya igaz amit kérdezett Tae? - nyeltem egyet mielőtt szóhoz jutottam volna.

- Kicsit összekaptunk, nem nagy szám. -rántottam rá vállam. A kettő száját mély sóhaj hagyta el.

- Én szerintem jobb lesz ha megkeresem. - ált fel a fiú a helyéről. Távozása előtt elköszönt, elmenve asztalunktól újra egyedül hagyott barátnőmmel.

- Ti ketten katasztrófák vagytok. - tette be szájába a rizzsel megpuposodott kanalat.

                            •Jimin pov.

- Kinek képzeli magát az köcsög?- rúgtam bele a tetőtéren lévő dobozokba.- Minek kell ő beledugja az orrát a dolgaimba, bassza meg!

- Nyugi Chim! -az ismerős hangra felfigylve Taehyung mosolygó arcát pillantottam meg.

- Honnan tudtad, hogy itt vagyok? -nem válaszolva kérdésemre leült az előttem lévő fakatujára.

- Elég rég ismerlek ahhoz, hogy tudjam hol tartózkodol ha ideges vagy. -nézett fel rám.

- Hahh...-leültem mellé bele túrva szürke hajamba.

- Taehyung kell a segítséged.