♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 12 rész

Messziről figyeltük a szerelmes párt. Amint kiderült, Tzuyu se tudott semmiről. Hazudott mindegyikőnknek. Ebben a pár napban sem volt képes szemtől szembe megmondani nekünk, hogy kezdett egy kapcsolatot. Azt hittem barátok lettünk végre, de tévedtem...

- Jimin, ha tovább bámulod őket a végén megigézed. - fordított az asztalhoz Taehyung.

- Ezúttal, hogyan fogtok kibékülni? Soya otthon se beszél róla. Leráz mielőtt kérdezhetnék bármit is. Tae Wonnal kapcsolatban meg kiröhögött most vagy két hete, mikor kérdeztem tőle tetszik e neki. Abból az egészből az esett le, hogy nem, de úgy látszik tévedtem.- a hátam möge vetette tekintetét barátommal együtt. Én is megfordultam...bár ne tettem volna. Az a zsiráf Soya nyakát csókolgatta mig a lány észrevétlenül probálta levakarna magáról.

- Hát...legalább Soya boldog. - szólt közbe Taehyung. - Yaa! Jimin most meg hová messz?! - elsétáltam a faszfej mellett és "véletlenül" ráborítottam a vizet.

- Te idióta!!!- pattant fel a helyéről nadrágját törölgetve. A szemem a lány piros nyakára, majd csukott szemére esett. Tehát jól észre vettem...Soya kényelmetlen helyzetben volt. - TE!! - a galléromra markolt.- Csakugyan azt akarod, hogy szét verjelek!!- Soyara pillantottam. Szemei karikásak voltak, gondolom a sok tanulás miatt.

- Tae Won megigérted abbahagyod a balhézást. - fogot karjára.- Enged el...kérlek...- a picsába Soya!! Pedig annyira megleckésztettem volna ezt a barmot, amiért hozzád ért. Utálom ezt az egészet. Leráztam magamról Tae Won kezét és kimentem. Órára sincs kedvem menni.

Beindítottam az autót minnél messzebb hajtva. Soha nem hittem a karmában, azonban most biztos jóízűen nevet rajtam So Yeonal az oldalán. Ő figyelmeztetett, hogy egyszer fordul a kocka, kikacagtam. A semmi közepén találtam magam. A hó is hullani kezdett.

- Ahhhhh!! Tünj el!!! Kinek kellesz szerelem??!! AISH!! - az elhaladó kocsiknak remek műsort adok itt a semmi közepén. Hideg van a kurva életbe.

                         •Soya pov

- Barinőm! -ugrott rám Tzuyu. - Haragszol rám?- vágot szomorú képet.

- Dehogy haragszom rád te dilibogyó, csak fáradt vagyok. - hamis sirásba kezdve adott egy oldal ölelést. -Sajnálom, hogy nem foglalkoztam veled. Na~ ne sirjál óriás bébi! - viszonoztam az ölelését.

- Mégis tetszik neked Tae Won? - bögdöste meg a vállal.

- Nehéz volt száz százalékban igen mondan neki, magam sem vagyok biztos az érzéseimben. - kezdtem el játszadozni ujjaimmal.

- Csak új a helyzet. Tizedik óta szingli vagy. Belekell gyere a dolgokba aztán biztos vagyok benne, hogy több mint száz százalékban igen lesz. -örülök, hogy ilyen fantasztiks barátnőm van, azonban igyis úgyis érzek. Egy részem igenis szereti Tae Wont, viszont a másik...eltszítaná. Zavarodott vagyok. - Ne vedd sértésnek amit mondani fogok, de...kicsit csalódott vagyok. Reméltem, hogy Jiminnel jössz össze, mivel láttam bennetek esélyt.

- Ő nem nekem való. - Tzuyu nem mondott tovább semmit a témával kapcsolatban.

________________

Az egész napom kellemetlen volt. Az ebédlőben történtek miatt Tae Won féltékeny lett, mondva, hogy Jimin direkt öntötte rá a vizet mert én boldog vagyok vele, és avval csesztette a fejem, hogy azok a képek igazak. Hiába jártattam a számat, hogy ez nem igy van. Tzuyut elhívta Taehyung a városba valami koncertet nézni, emiatt megint magamba vagyok itthon. Olvasás közben felkellett álnom ajtót nyitni.- Wonie?

-Unatkoztam otthon. -bigyesztette le ajkát. Az orra piros volt bizonyára a hideg miatt. Délben elkezdett hullani a hó, azóta egyett hull.

- Gyere be, készítek forró csokit. -nagy mosoly telepedett az arcára majd ajkaimra kaptam egy gyors csókot. A vérem felszökött az orcámra, olyan piros lettem akárcsak Tae Won. Beült a nappaliba mig én készÍtettem a forró csokit. Nyugtalanná tesz ez az egész. Úgy érzem mintha rossz dolgot csinálnák. Tae Won szeret és én is őt, akkor miért viselkedek igy?

Elvoltam saját világomban, mikor éreztem két kart a derekam köre fonódni. A vállam mögé pillantottam, látva egy mosolygó Tae Wont. Deja vu érzés futott végig rajtam. Elsöpörtem a negativ érzéseket átölelve Woniet.

- Minden rendben? A szokásosnál bújósabb vagy? - puszilt hajam köze. Mosolyogva rábólintottam mégjobban hozzá bújva. Tzuyunak igaza van, csak belekell jöjjek a dolgokba

_____________________

A szivem gyorsabban ver mint mikor hullámvasútozni mentünk Tzuyuval. Itt állok a viszga terem előtt remegve. Az utolsó vizsga. Hiába tanultam, rám tör a pánik. Beléptem a terembe őt látva meg először. Leültem a helyemre mély levegőt véve. Korrepetálásra kétszer volt a történtek után. A koreográfiát betanultam. Időt igényelt, de megérte. Büszkén állhatok majd szinpadra.

                          •Jimin pov.

Ezt a vizsgát nem bukhatom el, mert a táncos álmomnak annyi. Soya sokat segített, még akkor is, ha az édes barátocskája üvöltözött vele a telefonba. Megértem, nem szivlel mikor Soya közelében vagyok, azonban ami sok az sok. Az a lány nem egy báb, amit irányítgatni tud.

Letettem a vizsgalapot a tanár asztalára, elhagyva a teremet.

- Ezt is elfogod bukni pénzes kölyök? - balhé nélkül megakartam úszni, semmi beszólás nélül tovább léptem. - Soha az eszembe nem jutott volna, hogy képes leszel túltenni rajta. Elvégre a jővődet tervezted vele. Szegény So Yeon...- összeszorítottam az öklöm, készen állva, hogy behúzzak annak a faszfejnek egyett, de...

- Végre!!! - Soya megkönnyebült, vidám egyben fáradt hangja csörrent meg az üres folyóson. -Oh...- elkomorodott mikor észre vett engem és Tae Wont. - Remélem nem keveritek a problémát.

A zsiráf gyerek mintha mi sem történt volna, a lány derekára fogot és ajkára csókolt. Sarkon fordulva, elmentem tőlük. Görény egy alak.

_________________

A tánc teremben gyakorlok és stresszet vezetek le egyszerre. Apám egy ideje a költözéssel szekál. Semmikép nem fogok haza költözni, főleg, hogy anya sincs otthon. Hiányzik már. Megszoktam, hogy sokat utazgatnak a munka miatt, semmi újdonság. Az ajtó nyikorgására lettem figyelmes. Soya ilyedt szemekkel nézett vissza rám. Csuklójára fogtam, mielőtt lelépett volna.

- Miért ignorálsz? - semmi válsz. - Megbántottalak? -lesütötte fejét és enyhén megrázta.- Akkor, mi a baj, talán... Tae Won?- egyből nagy szemekkel felnézzett rám. Hezitálva kibökött egy nemet. A szeme mást mond. Kezem óvatosan felcsúsztattam vékonyka drekára. -Táncolunk?- reméltem, hogy nem fog ellenkezni. Elgondolkodott egy másodpercig, végül rámbólintott.

A lábunk ritmus nélkül is harmónikában mozogtak, mintha a fejünkben egy és úgyanaz a dal játszódna. Egy jó félóra múlva leültünk megpihenni. Soya elvolt merülve a telefonjában, majd hirtelen felállt, összesedte a cuccait és kiment. A kiváncsiság fog egyszer a sírba vinni. Felálltam utánna sietve. A parkolóhoz érve megálltunk, persze én elbújtam, nehogy észrevegyen.

- Hol voltál? - az enyémtől egy méllyebb hang szólalt meg.

- A tánc teremben. -kikukucskáltam lássam is mi folyik ott. Elég közel vagyok hozzájuk... Tae Won Soya előtt állt, a lány meg nekem háttal.

- Kivel? - Soya halgatott. Tae Won egy idegesen felsóhajtott. - Megmondtam, hogy kerüld, te meg a tánc teremben találkozgatol vele!!- ezért került engem Soya, ez a hólyag megtiltotta neki.