♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 31 rész

                                  • Soya pov.
Drágalátos barátnőm a tegnap óta nem szeretne jelentkezni. Taehyung sincs sehol az egyetemen. Jiminnel sem vette fel a kapcsolatot az ebéd óta.

- Azért, ez bonyolult helyzet mindkettő számára. - ballagtunk a szekrényemhez egymás mellett.

- Tzuyu komplekt kiborult. Szinte kirohant a házból. 

- Fiatal, szerintem természetes volt, hogy így reagáljon. Hiszen te különb lennél? Neked is vannak terveid a jövővel szemben és gondolom egy poronty nincs közte.  - ránéztem össze hunyorított szemekkel.

- Szóval te így látsz engem. - vágtam be a fake durcit.  Taehyung vajon, hogy fogadta? Ez elgondolkodtat azon, Jiminnek mi lenne a reakciója. 

- Dehogy Baba. Gondoloj bele, azért nehéz egy terhesség. Taehyung bármennyire imádja a gyerekeket, felnőtt létére gyerek ésszel rendelkezik. - az órán végig Tzuyu és a pocakjában növekvő babán járt az agyam. Modelként akar dolgozni. De ez az álma valóra fog válni a kisbaba megtartásával?

A torna órát egybe tartottuk a negyed évesekkel, azaz Tae Won a távolból bámult. Rohadtul kényelmetlenül érzem magam emiatt. Bemelegítés után labdát paszolgattunk.

- Keress másik társat! - szerencsétlen fiú úgy elspulizott, röpke pillanat alatt, már Tae Won állt előttem idegesítő vigyorával a képén. - Na drágám, játszunk egy kört?
- megforgattam szánalmasságán a szemem, ellépve tőle. - Héjló, a tanár feladatott adott. Csak nem meg akarod szegni a tanár úr parancsát? - egy igazi szemétláda... Most mutassa ki igazán foga fehérjét.

- Mit akarsz még tőlem? Kész, vége van. Hagyj békén! - dobtam mellkasához a kezemben lévő kissé kemény labdát. - a fenébe, hogy nem szabadulok meg tőle. A következő fél órában cseszegetett továbbra is. A tanár nem engedte meg a partner cserélést, igy vele maradtam.

- Ügyes vagy bébi. - kacsintott felém. Istenem... A könyvtárba menekülve, a könyveket bújtam négyig, mig Jimin nem csörgött rám, hogy menyjek a táncterembe gyakorolni egy kicsit. Össze pakoltam a könyveim, feldobva vállamra a dög nehéz táskát. A tánceteremtől nem messze hallani lehetet a zenét. Lábújhegyre állva, bekukkantottam a kicsi ablakon. Mélyen fókuszált minden egyes mozdulatra. Kihasználva, csöndesen benyítottam a terembe anélkül, hogy Jimin észre vegye. Az ajtó előtt gyönyörködtem benne. Haja enyhén kócos és vizes. Elvarázsolt, olyan profin mozog a dallamra. Egy beat-et nem hagyott ki.

- Soya? - elkalandozásomból hangja zökkentett vissza a való világba. - Mióta vagy itt? - ölelt át. Fejét vállamra hajtva éreztem nyakamon heves levegővételét.

- Nem régóta. Pihenj picit, addig bemelegítek. - miközben bemelegítettem Jimin intenziv tekintetét éreztem a hátam mögül. Tekintetünk találkozásával egy pimasz mosoly szökött arcára. - Igen? - kérdeztem mire ő beharapva alsó ajkát megrázta a fejét.

- Semmi fontos Baba. Inkább fogjunk hozzá a gyakorlásnak. - indította el a zenét. A koregráfia végén, derekamon pihentek kezei, tekintete enyémen ragadva. Némán bámultuk egymás iriszeit, mig Jimin homlkoát enyémnek döntötte. - Fáradt vagyok... - kamuzás nélkül, most hallom először szájáből, hogy fáradt. Orrunkat összeérintve lehelt egy csókot a számra.
- Nem megyünk haza?

- De. - mondtam szinte magamnak, olyan halk volt.

_________________

 Ledobta a táskáját a sarokba, magával húzva a háló szobába. Megnyikkantam, mikor ledobott az ágyra. Kényelmesen mellém bújt, átdobva karját derekamon, arcát nyakamba furta. Beleturtam hajába, amire egy lágy hümmögést adot ki. Öt perc után halk szuszogását hallottam.

                                    • Jimin pov

A karom zsibbadására ébredtem meg. Soya hozzám bújva alussza álmát. Gyöngéden kihúztam karom feje alól, nem szeretném fel ébreszteni. Hátamra feküdtem, gondolkodva így az éjszaka közepén. Egy hét addig a szar eljegyzésig. Ki kell találnom valamit, de gyorsan. Ha eltünök abból jót nem szedek ki, mivel a verseny is akkor van.

A versenyen minden kép ott leszek, az fontos számomra és Soyanak is. A verseny után rögtön elhúzok. Nem, az se jó.  Hogyan magyarázom ki magam Soyanak? És ha apám, vagy az emberi Soyat fogják zaklatni? Szedd össze magad Jimin! Ráztam meg a fejem, elhesengetve a rossz gondolatokat. Reggel az óra csörgésére keltem és a konyhából áradozó mennyei illattól

-Jiminie, mostmár köljél fel! - kiabált, gondolom a konyhából. Parancsára kimásztam az ágyból, a fürdőbe indulva.  A szokásos reggeli rutin elvégzése után, becsábított a kellemes illat a konyhába. Az asztalon szirupos palacsinta diszelgett friss eperrel, ami bizonyára vasárnap került a bevásárló kosárba. - Jó reggelt~ - kaptam meg a reggeli vitaminom ajkaimra.

- Jó reggelt Babám. - elcsorog a nyálam, mennyire jól néz ki ez a palacsinta.

- Egyél csak. Tudom, hogy az ételt bámulod. - mennyeien finom. Ilyet nagyon rég nem ettem. Anyu már nem igazán csinál. Én meg  jobban járok, ha nem csinálok. A konyhára szükségem van még. Reggeli után, elmentünk Soyaékhoz átcserélni a ruháit, aztán az egyetemre mentünk. - Taehyungról tudsz valamit? - megráztam a fejem, mire ő felsóhajtott.

- Lehet jól mentek a dolgok. Felnőttek ők, megoldják. - ép mikor befordultunk a a folyosóra, a két emlegetett szamarat találtuk meg. A távolság miatt nem hallottunk miről beszélnek, de az arckifejezésekről itélve nem szépekről dumálnak.  Tzuyu a mi irányunkba fordult meg szeppenve. Taehyung szinte könybe  borult szemekkel hajtotta le a fejét.

- Tzuyu, édes. - húzta egy medve ölelésbe Soya. Barátomhoz lépkedve, megveregettem vállát. Fogalmam sincs mit beszéltek. Az kizárt, hogy Taehyungnak ne kellegyen a gyermek. Imádja az apró lényeket. 

________________

 A négy fal között gubbasztva az ágyon, vártam Taehyungra, hogy végre kinyissa száját és elmondja, miért kerülték egymást ma Tzuyuval. - Tae. - szólítottam meg, megszakítva a köztünk beülő csendet.

- Azt se tudom, hogy kezdjem el... - sütötte le tekintetét.

- Mondjuk az elejétől. - biztattam, csak öntse ki magáből a negativ gondolatokat.

- A lányoknál lévő kajálás után nemsoká Tzuyu eljött hozzám. - játszadozott a kezébe kerülő dísszel. - Örültem, hogy átjött, viszont valamiért rossz érzésem volt. Kijelentette, hogy babát vár. Legbelül majd kiugrottam a bőrömből örömömben. De elakrja vétetni, tönkre tenné a jövőjét. - szegénynek  a végén a hangja is elszállt,  mielőtt arcát tenyerébe nem temette.

 Baszki! Sok nehéz időszakokon ment át, de szerintem ez lesz a legnehezebb.

 - Ma az egyetemen, kijelentette, ha nem tetszik a döntése nyugodtam szakíthatunk. - nyögte ki pityergés közben. - Nem tudom mi
tévő legyek.